Gyálaréti

Lokálpatrióta

Egyesület

 

2011 óta a település szolgálatában

Egyesületünk 2011-ben, legfőbb céljául a nemzeti és helyi lokálpatrióta elkötelezettség erősítését jelölte meg, de a természetvédelem is szerepet kapott az alapszabályzatunkban.

Rendezvényeink

Gyálarét története

Minden évben március 15-én szavalóversenyt rendezünk.

Az eltelt évek folyamán többször rendeztünk kulturális, ismeretterjesztő előadásokat, falunapokat itt Gyálaréten. 2012-ben megemlékeztünk a doni áttörésről két, akkor még élő katonatiszt részvételével. Az ő személyes beszámolójukat hallhattuk, eközben eredeti katona ruhákat és egyéb katonai felszereléseket tekinthettek meg az érdeklődők. Honlapunkon egyéb rendezvényeinkről is találhatók remek fotók.

A Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület Dr. Marjanucz László tanulmánykötetével emléket állít Gyálarét község alapítóinak.  Azoknak az embereknek, akik viharos történelmi időkben, a trianoni béke diktátum által megcsonkított országrészben, később a II. világháború vészterhes éveiben, majd egy félelmet hozó új ideológia szorításában megteremtették településünk alapjait.

Főbb eseményeink

Megemlékezés a Doni Áttörésről

2012-ben megemlékeztünk a doni áttörésről két akkor még élő katonatiszt részvételével személyes beszámolójukat hallhattuk, eredeti katona ruhák egyéb katonai felszerelések kiállítása mellett.

1848-as kiállítás eredeti relikviákkal

2014-ben volt kiállításunk eredeti 1848-as relikviákból is. Ugyanebben az évben felvettük a kapcsolatot a szerbiai Gyála községgel, az ottani küldöttséget többször is vendégül láttuk.

Főtér felújítás

Egy polgári kezdeményezés és egyesületünk több éves munkájaként sikerült kiharcolnunk lakóhelyünk jelentős fejlesztését. Első lépésként megújult településünk főtere és egy másik park tanösvénnyel, valamint a gyerekek is szép új játszóteret vehetnek birtokba. Ezek az első lépések, mert sok még a tennivaló.

Helytörténeti gyűjtemény

Helytörténeti gyűjtemény részeként régi családi fotográfiákból és neves fotóművészünk itt készült képeiből dokumentáltuk településünk történetét. Ezt a munkát folytatni szeretnénk a továbbiakban is.

Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület Véleményezése a Gyálai Holt-Tisza kármentesítésére vonatkozó tényfeltárási záródokumentációról

KEHOP-3.3.0-15-2019-00008

Csongrád Megyei Kormányhivatal                                       Tárgy: Gyálai Holt-TiszaKármentesítése

Szegedi Járási Hivatala                                                                     KEHOP-3.3.0.-15-2019-00008

Hatósági Főosztály 2.                                                                       dokumentáció véleményezése

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály

Szeged

Derkovits fasor 7-11.

6726

Tisztelt Kormányhivatal!

Köszönettel vettük és áttanulmányoztunk a részünkre megküldött, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (6720 Szeged, Stefánia 4.) megbízásából az Adept Enviro Kft.(1117 Budapest, Budafoki út 70.) által elkészített a Gyálai-Holt-Tisza területén történt környezetszennyezés kármentesítésére vonatkozó tényfeltárásizáródokumentációt.

A tényfeltárás a felső, III, Böge (Feketevíz, 15+630-18+660 cskm) területére és környezetére, továbbá a Fehérpart (12+874-15+630) érintettsége miatt annak területére és környezetére terjed ki.

„A Gyálai Holt-Tisza rekonstrukciója” című, KEHOP-1.3.0-15-2016-00016 azonosító számú projekt megvalósítására az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012 Budapest, Márvány utca 1/D, továbbiakban: OVF) és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (6724, Szeged, Stefánia 4.) továbbiakban: ATI VÍZIG) konzorciumot hozott létre, amelynek vezetője az OVF.

Az elkészült záródokumentáció részletesen bemutatja az érintett holtág jelenlegi állapotát, valamit felvázol egyfajta technológiai megoldást az érintett terület kármentesítésére és rehabilitációjára.

A Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület 2019. tavaszán értesült a rehabilitációs tervekről és az előirányzott kármentesítési elképzelésekről. Az egyesület mindig is messzemenőkig támogatta a holtág rehabilitációját, de ellenezte és tiltakozott a rehabilitációs technológia során kitermelésre kerülő holtági iszap Szeged részét képező Gyálarét, valamikori önálló falu köré történő kiterítése ellen. Az itt élők közül sokan emlékeznek még arra, hogyan és mi módon kezdődött a valamikori tiszta vizű holtági szakasz elszennyezése, mely cégek, üzemek vettek benne részt, és hogy jelenleg, utolsó, kitartó szennyezőként a Flóratom Kft.-t lehet megnevezni.

A Flóratom Kft. a kb. 1700 méteres mélységből kivett, magas fenol indexű (6mg/L) termálvizet, egyedi határérték engedély birtokában még most is szennyezi a holtágat. Amellett, hogy 1.) a fenol és származékai súlyos egészségkárosító tulajdonsággal bírnak, és nem engedhetné bele a belterületi nyitott holtágba, 2.) a kivett termálvizet vissza kellene sajtolnia a talajba, 3.) hogy évek óta tartanak a rehabilitáció előkészületi munkái, semmi jelét nem adta ez idáig annak, hogy változtatni kívánna a melegházak fűtésére irányuló technológiáján.

Egyesületünk közérdekű adatigénylés keretében megkapta a Katasztrófavédelmi Hatóságtól a Flóratom Kft 2019.január 21-i soros önellenőrzési terve során beadott termál használt vizének, laboratóriumi vizsgálati anyagát.

Ez egyértelműen igazolja, hogy a cég jelenleg és feltehetően évek, évtizedek óta, tisztítatlan szennyvizet enged a Gyálai –Holt-Tiszába, engedéllyel és a az Ativizig befogadó nyilatkozatával.

Ennek a szennyezésnek a felderítése, megnevezése elmaradt.

Áttanulmányozva a záródokumentumot, az egyesület továbbra is tiltakozik a kitermelésre kerülő kotrási iszap belterületi lakóövezet közvetlen közelébe, valamint a megélhetést biztosító, mezőgazdasági művelés alatt álló földek köré történő deponálása ellen. Az egyesület minden, a rendelkezésére álló jogi eszközt ki fog használni annak érdekében, hogy a jelenleg is hatályban lévő környezetvédelmi előírások, elsősorban a (1000m), betartásra kerüljenek. Ha kell jogi lépéseket fogunk tenni annak megakadályozására, hogy a záródokumentum által is nem elszennyeződött területnek megnevezett, de a deponálásra kijelölt és elszennyeződés elé néző területeken ne következhessen be a deponálás, amely kiterjesztené a környezetszennyezés területét és mértékét. Továbbá aggályosnak tartjuk a rehabilitált meder ismételt, tiszta vízzel történő visszatöltését, mivel a mederben maradó szennyezett iszapból történő visszaoldódás még évekig szennyezni fogja a holtág „tisztának” mondott vizét, lehetetlenné téve annak bárminemű használatát.

Észrevételeink és kifogásaink

Véleményünk szerint, a holtág Feketevíznek nevezett szakasza olyan nyílt szennyvízcsatornának tekinthető, amely lakott belterületi övezeten folyik keresztül, súlyosan szennyezett, benne az egészséget károsan befolyásoló fémek, félfémek, nehézfémek, szénhidrogén származékok, fenol származékok, mikrobiális szennyezés nagymértékben fordul elő. Ennek ellenére csak B típusú besorolást kapott.

 Az iszap besorolása elengedhetetlenül fontos a kármentesítési technológia, valamint a kotrási iszap deponálása szempontjából, ezért ez a besorolás elfogadhatatlan.A KEHOP-1.3.0-15-2016-00016 – „Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása” – Gyálai-Holt-Tisza rehabilitációja tárgyú projekt keretében tervezett beavatkozások környezeti hatástanulmányt a BIOAQUA PRO Kft. 2017.szeptemberében nyújtotta be. A jelenlegi záródokumentum forrásanyagként jelöli meg az említett dokumentumot, mérési adatokat idéz belőle. A BioAqua Pro Kft. által kiadott dokumentum azonban C típusú veszélyes hulladékként jelöli meg a. Az erre való hivatkozás kimaradt a záródokumentumból és figyelmen kívül hagyásra került a technológia kidolgozásakor is. Ez súlyos hiányossága a záródokumentumnak.

  • A dokumentum részletesen tárgyalja a Feketevíz vizében és iszapjában mért szennyezőanyagok-fémek, félfémek, nehézfémek, szénhidrogén származékok mennyiségét és mg/kg-ban megadott határértéktől való eltérését.

 A megadott adatok azonban csak irányadóak és félrevezetőek lehetnek. Jobban értelmezhetővé válnak ezek a mérési eredmények és jobban demonstrálják a helyzet súlyosságát, ha a deponálásra kerülő mennyiségre vetítjük őket. A deponálásra kerülő Feketevíz szennyezett mederüledékének össztérfogata 86 400m3, tömege 137 000 tonna (t). Az egészséget súlyosan károsító szénhidrogén származékok és nehézfémek tömege a lakott terület közelében kiterítésre kerülő kotrási iszapban, átlagban a következőek:

 Szerves szennyező szénhidrogén komponensek keveréke esetén

                              TPH 415t                             

                               PAH 188 kg

              Nehézfémek esetén

                              Arzén 411t                                             

                               Bárium 0,6t

                               Kadmium 0,6t

                               Króm 20t

                               Réz 137t

                               Higany 0,3t

                               Nikkel 2,8t

                               Szelén 0,6t

                               Cink 411t

  •    A számított mennyiségek megdöbbentőek! A megbetegedésekért ki fogja vállalni a felelősséget? Teljességgel érthetetlen, hogyan képzelték a technológia kidolgozói azt, hogy az ilyen összetételű kotrási iszap nem veszélyes hulladék, nem kell elszállítani, illetve a lakóövezetben, még az 1000m-es védőtávolságot is megsértve, minden óvintézkedés nélkül deponálható. Az előirányzott bakteriális kezelés csak a szénhidrogén mentesítésre vonatkozik. A záródokumentáció súlyos hiányossága, hogy nem tesz említést a bakteriális szénhidrogén mentesítés után még mindig jelenlévő nehézfém szennyezettség sorsáról.
  • A felsorolt, az egészséget súlyosan károsító anyagok a szennyezett iszap kitermelésekor, deponálása, kezelése során, időben évekre elhúzódva terhelik a környezetet párolgásukkal, talajba történő szivárgásukkal, csurgalékvízként való viselkedésükkel és katasztrófa sújtotta övezetté változtatja a belterületi, lakott vidéket.
  • A felvázolt technológia nem tesz említést arról, a több száz tonna iszap bakteriológiai lebontása egyáltalán lehetséges-e és mennyi ideig fog tartani.
  • További aggodalomra ad okot a mikrobiológiai elemzés hiányos volta, mivel nem beszél a kolerát okozó Vibrio cholerae, a hastífuszt okozó Salmonella typhi jelenlétéről. Sem vírusokra (pl. hepatitisz), gombákra, sem parazitákra vonatkozó vizsgálati eredmények nem találhatóak a dokumentumban.
  • Emellett szintén nem beszél a várható rovar – légy, szúnyog – invázióról, az általuk terjesztett fertőző betegségekről és az élősködők megjelenéséről.
  • A felvázolt technológia során a vízborítás alól kikerülő súlyosan szennyezett iszap kiporzása ilyen mennyiségnél nem akadályozható meg, és az előzőekben felsorolt szennyező anyagok, mikrobák a kiporzás útján szintén terhelni fogják hosszan, évekre elhúzódva a környéket.
  • A felvázolt technológia nem tesz említést arról, mi fog történni a Feketevíz szintén súlyosan szennyezett felszíni vizével.
  1. A felvázolt bakteriológiai lebontás során szükséges az iszap locsolása és nedvesen tartása. Ezt a deponált iszapból kipréselődő súlyosan szennyezett víz felhasználásával, visszalocsolással szándékoznak megoldani.
  2. Komoly aggodalomra ad okot a rehabilitált mederszakaszba megtörténő élővíz visszaengedése. Mivel a szennyezett iszapot nem lehet maradéktalanul eltávolítani, a visszaoldódás még éveken keresztül észlelhető lesz. A daganatkockázati érték bevezetése fontos dolog, de, mint ahogy a Flóratom Kft. esetében is egyéni határértéket engedélyeztek a fenol index esetében (6mg/L), jelentősen megemelve a törvényileg meghatározott határértéket (1mg/L), mi a biztosíték arra, hogy valós adatközlés lesz. A daganatkockázati érték megállapítása nem lesz visszatartó erő. A tiszta vizűnek látszó rehabilitált holtág még évekig veszélyes lesz a kioldódás miatt. Erre vonatkozó számítások hiányoznak a záródokumentumból.
  3. A Tisza folyó hatása a talajvízre fejezet komoly átgondolást igényel. Az itt élők tapasztalata szerint a Tisza vízszintjének emelkedésével egyenes arányban emelkedik a talajvíz, amely belvízként komoly gondokat okoz az itt élőknek minden évben. Ez vonatkozik a csapadékos időjárás okozta belvízre is.

 Az általunk ismert vízügyi szakember véleménye:

Ami lényeges, hogy a Duna-Tisza közi homokhátság vízválasztó vonalától keletre eső területre lehulló csapadék (legmagasabb pont kb. Bf.130 m) hatással van, mint a Tisza jobb parti, mint a bal parti feláramlási zónákra, azaz a Bf. 100 m alatti területekre, mely természetesen bennünket Gyálarétieket érint.

A talajvíz emelkedését természetesen a helyben lehullott csapadék is befolyásolja.

A sokéves átlag mennyisége 535 mm, de esetenként a 800-1000 mm is lehullott már. Ekkor a gyálaréti talajvíz szintje a talajfelszíntől 30 cm-re volt (1999-2000)

A Homokhátságra leeső nagy mennyiségű csapadék a közlekedő edényekre alapozottan óriási hatással van a mi térségünkben a talajvíz feláramlására. 

Súlyos hiányossága a záródokumentumnak, hogy nem tesz említést a veszélyes iszapkezelők mellett lévő értékes, magas aranykorona értékű termőföldek sorsáról.

A gazdálkodással foglalkozó termőföld tulajdonosok nem kaptak semmiféle értesítést a várható munkálatokról és azok hatásáról.

Valamennyi lokálpatrióta gyálaréti lakos büszke az országszerte híres Farkas-féle fűszerpaprikára!

Mellékeljük a tulajdonos nyilatkozatát.

Alulírott Farkas András őstermelőként már több évtizede mezőgazdasági művelést folytatok a Gyálarét környéki földeken, ahogyan még sok gyálartéti gazdatársam. A hatósági eljárás tárgyát képező veszélyes, szennyező anyagok aktívan művelt mezőgazdasági területekhez ilyen közel történő elhelyezése rendkívüli kockázattal jár, sőt fennáll annak veszélye, hogy földjeink a szennyezettség miatt mezőgazdásági művelésre teljesen alkalmatlanná válnak. A veszélyes anyagok talajba szivárgása miatt az öntözés is teljesen lehetetlenné válik, ami az időjárás jelentős változása miatt elengedhetetlen a rentábilis termelés érdekében. Termőföldjeink beszennyezésével sok mezőgazdaságból élő gyálaréti család megélhetése lehetetlenülne el.

Amennyiben a szennyező anyagok kárt okoznak, és a családjaink megélhetését veszélyezteti jogos igényünket természetesen bírói úton érvényesítni fogjuk. A fent leírtakra tekintettel sok gazdatársammal együtt kérjük, hogy ne engedélyezzék veszélyes anyagok aktívan művelt mezőgazdasági területekhez ilyen közel történő elhelyezését2 Súlyos hibának tartjuk az említett forrásmunka használatát. 

              Kármentesítési technológiák, Kármentesítési Kézikönyv 4. kötet.

              Környezetvédelmi Minisztérium 2001.

Azóta már megjelent az 5. kötet. és 2010-ben megszűnt a Környezetvédelmi Minisztérium is. 19 éves anyagot használnak egy ilyen jelentős, kiemelt beruházásnálAz egyesület ragaszkodik a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásainak betartásához, mely alapján ekkora mennyiség kezelése esetén egységes környezethasználati engedélyezési eljárást (IPPC) kell lefolytatni, melynek része a környezeti állapot teljes felmérése, azaz a teljes vegetációs időszakot fel kell térképezni, amely jellegéből adódóan egy évet ölel fel. Az eljárás során közmeghallgatásokat kell tartani, ahol a lakosság is kifejtheti véleményét a tervezett tevékenységgel szemben

TILTAKOZUNK  a teljes hatásterület  kármentesítés területté nyilvánítása ellen, hiszen annak részét képezné az iszapkezelés területe is!  Ebben az esetben az iszap nem hagyná el a kármentesítés területét (összesített ingatlanhatárát), így nem vonatkozna rá a hulladékká válás kritériuma, azaz a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet hatálya.

Kifogásoljuk továbbá, hogy az Adept Enviro szerződésében a műszaki ellenőr a fővállalkozó (az Adept Enviro) alvállalkozója. Ez olyan összeférhetetlenség, ami miatt a Megbízónak kötelessége lenne a szerződéstől való elállás és új tender kiírása.

A „pilot projekt” egész koncepciója elfogadhatatlan. Nem megengedhető ugyanis, hogy a lakóhelyek közelében veszélyes anyagokkal kísérletezgessenek. Kérdés továbbá, hogy mi történik azokkal a beállításokkal, amelyek kezelése nem hatékony, vagy pláne azzal, amelyiket eleve nem akartak kezelni, mert meghagyták volna „összehasonlítónak”. Azokból zavartalanul fújná a szél a nehézfémeket, a rákkeltő nehéz szénhidrogéneket és a baktériumokat a települések házai felé. Valójában az ilyen kísérletekre nincs is szükség, mivel a szakmában rengeteg tapasztalat halmozódott fel arra nézve, hogy ilyen problémákat hogyan lehet kezelni

A tanulmány egyik súlyos hiányossága, hogy nem foglalkozik érdemben az iszapkiemelés és közeli területen való mikrobiális ártalmatlanítás lehetőségén kívül semmi mással.
Így a terület feltöltéssel való lezárását és növényes beültetéssel való biztonságossá tételét, mint a probléma lehetséges megoldását néhány felszínes, és kevéssé szakszerű mondattal intézi el, nem véve tudomást arról, hogy 

– egy ilyen megoldásnál nem lenne sürgető időfaktor; 

– nem lenne lényeges szempont, hogy mennyire gyorsan lennének képesek a mikrobák a szennyeződés elbontására; 

– teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a növények gyökérzete körül komplex és magas biológiai aktivitású életközösség alakul ki, melyben a szabadon élő mikrobák mellett jelentős szerepet játszanak a növényekkel együtt élő fonalas gombák is;

– a növények gyökérzete jelentős kapcsolatot és tápanyagszállítást biztosít a felszín felől, ami segíti az aktív talajéletet;

– a talajmegújító mezőgazdaságban már jól ismert takarónövények kifejezetten gyorsan (néhány év alatt) biztosítani tudják

50-150cm mélységig egy humuszos, élő, szerves anyagokat aktívan lebontó talaj kialakulását

Mindezeket figyelem bevéve, a Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület a lakosság támogatásával együtt elutasítja a záródokumentumot és továbbra sem ért egyet, sőt tiltakozik a rehabilitáció ilyetén módja ellen.

Ugyanakkor sajnálattal jegyezzük meg, egészségünk, megélhetésünk megvédése érdekében jogi lépéseket leszünk kénytelenek tenni, amennyiben nem sikerül változást elérnünk a tiltakozásunkkal.

Arra kérjük a tisztelt Kormányhivatalt és személyesen az osztályvezető urat, ne engedélyezzék a rehabilitációnak ezt a módját és kötelezzék a projekt vezetőit annak jelentős újragondolására.

2020.január 19.

            Tisztelettel

                                                                  Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület

A felújításról

Időrendi sorrendben elolvashatók a dokumentumok amelyek 2017-ben a környezetvédelmi engedély kiadása óta születtek

Rendezvényeink

Gyala-Gyálarét találkozó

Gyala-Gyálarét találkozó

A Gyálaréti Egyesület 2013-ban, éppen tíz évvel ezelőtt felvette a kapcsolatot a szerbiai Ó Gyála községgel, melyhez a mai Gyálarét is tartozott. A...

bővebben
Petőfi körtefája 2023

Petőfi körtefája 2023

Szeged-Gyálarét Petőfi Körtefája Magyarország | Csongrád-Csanád vármegye | Szeged | A Lúdvári Vénusz lelőhelye, ahol...

bővebben
Utazás  a Végeken

Utazás a Végeken

Turucz József fotókiállítása 2022.október 6-én délután 17 órakor a Gyálaréti Művelődési Házban

bővebben

További témáink

Gyálarét jövője

Gyálaréti vállalkozók

Közhasznú beszámolók

Múltunk és jelenünk