KTO-azonosító: 113405-2-29/2017.
Ügyiratszám: CS-06Z/01/08267-33/2017.
Ügyintéző: dr. Vajda Hajnalka
Kissné Nagy Ildikó
Katona Csaba
Szenes Róbert
Kiss Brigitta
Szecskó Ágnes
Huszár Edit
Gál Norbert
Szélpál Gusztáv
Nagy Zsolt
Tel.: +36 (62) 681-667

Tárgy: Országos Vízügyi Főigazgatóság, Gyálai-Holt-Tisza rehabilitációja, környezetvédelmi engedély  
Hiv. szám: - 
Melléklet: -  

HATÁROZAT

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/d.; KÜJ: 103 061 113) részére a képviseletében a Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) által 2017. november 02-án – a „Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása – a Gyálai – Holt-Tisza rehabilitációja” tárgyában – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint indított környezeti hatásvizsgálati eljárásban,

• a Rendelet 3. számú mellékletének 107. a) pontja (Nemveszélyeshulladék- hasznosító telep 10 t/nap kapacitástól), illetve 125. a) pontja (Állóvíz- és holtágszabályozás 3 ha szabályozandó vízfelülettől vagy 1 km partvonalhossztól)

szerinti tevékenységhez

környezetvédelmi engedélyt adok.

Előírások:

Mintavételezés:

1. Legkésőbb az iszaphulladék kitermelésének időpontjáig, szabvány szerinti akkreditált mintavétellel és akkreditált laboratóriumi vizsgálattal kell pontosan meghatározni a szennyezett iszap TPH, PAH koncentrációját és az eredmények alapján be kell sorolni a hulladékot.
2. Kezelést követően, végleges lerakást megelőzően, szabvány szerinti akkreditált mintavétellel és akkreditált laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni, hogy a kezelt iszap nem tartalmaz (B) szennyezettségi határérték feletti TPH, PAH koncentrációt.
3. A kezelőtereken visszamaradt útalapból készült szigetelésvédő réteg, bentonitos aljzat elbontását követően – a további elhelyezés meghatározása érdekében – szükséges az útalapból készült szigetelésvédő réteg, bentonitos aljzat akkreditált mintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal való bevizsgálása a kezelt iszapra jellemző TPH és PAH komponensekre kiterjedően.
4. A kezelésen átesett iszap elszállítását, a szigetelőréteg elbontását követően, a kezelőtereken – TPH és PAH komponensek vonatkozásában – szabvány szerinti akkreditált mintavétellel és akkreditált laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni, hogy a tevékenység nem okozott az érintett területeken kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció jellemez.
   
   Hulladékgazdálkodás:
5. A víztestben és a parti sávban elhelyezésre nem alkalmas kotrási meddőt mint hulladékot kell kezelni a szükséges hulladékgazdálkodási engedély birtokában.
6. Az iszaphulladék kezeléséül szolgáló műszaki védelemmel ellátott kezelőtereken kizárólag a Gyálai-Holt-Tiszából kitermelt iszaphulladék kezelhető.
7. A Szeged 0166/1 hrsz.-ú ingatlanon a hulladékudvartól északra lévő területen, a korábbi kommunális hulladéklerakó depóniáján hulladékkezelés, továbbá munkagépek, járművek parkoltatása tilos.
8. A Szeged 0166/1 hrsz.-ú ingatlanon tervezett hulladékkezelés miatt a megfelelő állékonyság igazolásához statikai vizsgálatokat kell elvégezni a hulladékudvartól délre lévő területen, az építési-bontási hulladék lerakásával érintett depóniarészen. A depónián kizárólag akkor végezhető az iszaphulladék kezelése, ha a statikai vizsgálatok alapján nem következhet be a szigetelés sérülése.
9. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését.
10. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni.
11. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon – gyűjteni.
12. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak adható át.
13. A növényzetirtás során keletkező növényi hulladékokat hasznosítani kell.
14. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.
15. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról, amelyet a hatóság munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani.
16. Az engedélyes köteles a kezelt és a keletkező hulladékokról évente a hatóságnak adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint.
    
    Levegőtisztaság-védelem:
17. Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
18. A beruházás környezeti levegőminőségre gyakorolt hatásának megítéléséhez a tevékenység megkezdését megelőzően akkreditált immissziós alapállapot mérést kell végezni az alábbi légszennyező anyagok tekintetében:
    • Szén-monoxid
    • Nitrogén-dioxid
    • Nitrogén-oxidok
    • Kén-dioxid
    • Szálló por (PM10)
    • Ólom
    • Higany és szervetlen higany vegyületek Hg-ként
    • Arzén és vegyületei As-ként, belélegezhető formában
    • Kadmium és vegyületei Cd-ként, belélegezhető formában
    • Nikkel és vegyületei Ni-ként, belélegezhető formában
    • 3,4-Benz(a)pirén
    • Króm és vegyületei Cr-ként, belélegezhető formában
    • BTEX anyagok
    • PAH anyagok
      A monitoring rendszer kialakítására, működtetésére vonatkozóan mérési tervet kell készíteni. A tervet be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságra. A rendszer kialakítása, illetve a mérések csak a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott terv alapján kezdhetők meg. A mérési eredmények, és azok kiértékeléséről készült jegyzőkönyveket a mérést követő 30 napon belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságra.
19. A beruházás környezeti levegőminőségre gyakorolt hatásának megítéléséhez a tevékenység végzése során a jóváhagyott mérési tervnek megfelelően akkreditált immissziós méréseket kell végezni az alábbi légszennyező anyagok tekintetében:
    • Szén-monoxid
    • Nitrogén-dioxid
    • Nitrogén-oxidok
    • Kén-dioxid
    • Szálló por (PM10)
    • Ólom
    • Higany és szervetlen higany vegyületek Hg-ként
    • Arzén és vegyületei As-ként, belélegezhető formában
    • Kadmium és vegyületei Cd-ként, belélegezhető formában
    • Nikkel és vegyületei Ni-ként, belélegezhető formában
    • 3,4-Benz(a)pirén
    • Króm és vegyületei Cr-ként, belélegezhető formában
    • BTEX anyagok
    • PAH anyagok
      A mérési eredmények, és azok kiértékeléséről készült jegyzőkönyveket a mérést követő 30 napon belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságra. A levegőminőség mérés körülményeit, annak gyakoriságát a mérési eredmények függvényében a környezetvédelmi hatóság módosíthatja.
20. A tevékenység végzése során törekedni kell arra, hogy az okozott levegőterhelés a lehető legkisebb mértékű legyen, és ne eredményezzen légszennyezettségi határérték túllépést.
21. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (5) értelmében az iszapkezelő területek körül levegővédelmi övezet kerül megállapításra az alábbiak szerint:
    

22. A védelmi övezeten belül nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.
23. A tevékenység végzése során a mindenkori elérhető legjobb technika alkalmazásával a légszennyező anyag kibocsátásokat a minimális szinten kell tartani, illetve a legkisebb mértékűre kell lecsökkenteni.
24. Minden munkafolyamatot (pl. anyagszállítást, tárolást, bekeverést, kitárolást, átforgatást, stb.) úgy kell végezni, hogy az ne okozzon lakosságot zavaró bűzhatást, továbbá ne eredményezzen diffúz kiporzást.
25. Az üzemeltetés ideje alatt minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a másodlagos porterhelés csökkentésére (pl. locsolás, napi takarítás-sepregetés, előre megtervezett, szervezett munka- és gépjármű koordinálás).
26. A burkolt útfelületeket rendszeresen takarítani kell a felhordott szennyeződésektől.
27. A depóniákat úgy kell elhelyezni és kezelni, hogy ne okozhassák lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülését.
28. Bűzzel járó munkavégzés (pl. mozgatás, átforgatás, stb.) az időjárási viszonyok figyelembevételével, szélcsendes időben végezhető. Ilyen tevékenység a legközelebbi lakott ingatlanok szempontjából kedvezőtlen szélirány esetén nem történhet.
29. Az iszapkotrás, iszapkezelés során törekedni kell az anyagok minél kisebb mértékű elszóródására. Az elszóródott anyagot azonnal össze kell takarítani.
30. A szállítási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy azok kerüljék a lakott területeket.
31. A szállítási útvonalakat, illetve a munkaterületeket a másodlagos porszennyezés megelőzése érdekében szükség esetén nedvesíteni kell.
32. A szállítójárművek, munkagépek felesleges üresjáratát kerülni kell.
33. Az iszap szállítását úgy kell végezni, hogy az ne okozza lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülését.
34. A kezelt iszap végleges elhelyezése csak úgy lehetséges, hogy az ne eredményezzen a későbbiekben diffúz kiporzást.
    
    Zaj- és rezgésvédelem:
35. A beruházás megkezdéséig zajkibocsátási határérték kérelmet kell benyújtani hatóságunkra a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint.
    
    Földtani közeg védelme:
36. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást.
37. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni.
38. A tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció jellemez.
39. A földtani közeg jó minőségi állapotának biztosítása érdekében, a tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható.
40. A tevékenység során észlelt bármilyen rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell a környezetvédelmi hatóságra.
    Táj- és természetvédelem:
41. A mederkotrási munkálatokat július 31. és március 15. közötti időszakban lehet végezni.
42. A kivitelezés a természeti környezet legnagyobb kíméletével, az értékes élőhelyek megőrzésével kell, hogy történjen.
43. A kivitelezési munkálatok nem veszélyeztethetik, károsíthatják az élővilágot.

Szakkérdések vizsgálata:

1. környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen a környezet- és település- egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően:
   • A benyújtott környezeti hatásvizsgálati dokumentáció közegészségügyi szakmai szempontból megfelelő.
2. örökségvédelmi szakkérdésben, így különösen kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően:
   • A szakkérdés tekintetében hatáskörrel nem rendelkezik hatóságom, mivel a tervezett munka sem műemléki értéket, sem nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint.
   • Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy amennyiben a tárgyi beruházáshoz kapcsolódó földmunkák során régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő a régészeti örökség védelme érdekében a jegyző útján Hatóságomat értesíteni. A tevékenység szüneteltetése mellett a helyszín és a leletek felelős őrzés szabályai szerint megőrzéséről a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
   • Felhívom a figyelmet továbbá, hogy a tárgyi beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 7. § 20. pontja szerint nagyberuházásnak minősül, ezért a Kötv. 23/C § szerinti előzetes régészeti dokumentációt el kell készíttetni, és a földmunkavégzéssel járó első hatósági engedélyezési eljárásban be kell nyújtani.
3. növény- és talajvédelmi szakkérdésben, így különösen a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata:
   • A dokumentáció elfogadása talajvédelmi szempontból javasolható.
4. a termőföld mennyiségi védelmének követelményeinek vizsgálata:
   • A külterületi termőföld időleges és/vagy végleges más célú hasznosítása esetén a termőföld igénybevétele előtt az illetékes járási földhivatali osztálytól meg kell kérni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését.
   • A munkálatok végzésénél figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.
5. erdészeti szakkérdésben, így különösen a) az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata tekintetében; és b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének vizsgálata tekintetében:
   • A tervezett holtág rehabilitációval összefüggő munkálatok megkezdése előtt az alábbi erdők, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek érintett részei igénybevételének az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.)78. § (2) bekezdése szerinti engedélyezése is megtörténik. Erre vonatkozóan a kérelmezőnek a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 54. § (1) bekezdésében felsorolt mellékletek benyújtásával külön eljárást kell kezdeményeznie hatóságunknál.

A tervezett, munkálatok miatt szükségessé váló fakitermelés előzetes bejelentése a tervezett végrehajtás előtt legalább 21 nappal korábban megtörténik az Evt. 41. §, illetve a Vhr. 42. § előírásai szerint.

Szakhatósági állásfoglalások:

1. A  Csongrád  Megyei  Katasztrófavédelmi  Igazgatóság  35600/5610-3/2017.  ált. számú szakhatósági állásfoglalása (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva):
   „A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály II. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály megkeresése alapján a Gyálai-Holt- Tisza rehabilitációja tárgyában környezetvédelmi engedély kiadására irányuló eljárásban
   szakhatósági hozzájárulásomat megadom.
   
   Előírások:
   1. Új létesítésű műtárgyak, a vízhozam mérését biztosító monitoring állomás, termál csurgalékvíz elvezető létesítmények, meglévő vízkivételi mű átépítése, új vízkivételi létesítmények létesítése vonatkozásában a vízügyi hatóságra vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet kell benyújtani. A kérelemhezmellékelni kell a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációt, melyet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell összeállítani.
   2. A Feketevíz böge kotrásakor a holtág szakaszba torkolló csapadékvíz elvezető csatornák károkozás mentes működését biztosítani kell.
   3. A szennyvíziszap kezeléséről olyan tartalmú nyilvántartást kell vezetni, amelyből az iszap mennyisége, a kezelés módja, az iszap minősítése, az elhelyezés módja és helye kiderül. A szennyvíziszap hasznosításra vagy ártalmatlanításra csak olyan személynek vagy szervezetnek adható át, aki rendelkezik a kezelésre vonatkozó hatósági engedéllyel.
   4. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke, vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció.
   5. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében megfogalmazottak szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást.
      A szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44.§ (9) bekezdése alapján csak az I. fokú határozat, illetve az I. fokú eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezésben lehet.”
2. A   Csongrád  Megyei  Katasztrófavédelmi  Igazgatóság   35600/5671-2/2017.ált. számú szakhatósági állásfoglalása (katasztrófavédelmi hatáskörében eljárva):

„A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala megkeresése alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság (székhely: 1012 Budapest, Márvány u. l/D.) megbízásából a Viziterv Environ Kft. (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) kérelmére a fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása, a Gyálai-Holt-Tisza rehabilitációja környezetvédelmi engedélyezése ügyben a környezetvédelmi engedély megadásához, az ipari baleseteknek és a természeti katasztrófáknak való kitettség szakkérdésével kapcsolatos katasztrófavédelmi szempontból

hozzájárulok.

A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.”

Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól.

Az engedély érvényességi ideje: a jogerőre emelkedéstől számított 10 év.

A környezetvédelmi engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, mint országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatalához, mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 975 000 Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00335663-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlájára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát.

A kérelmező az eljárás 1 950 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette, egyéb eljárási költség nem merült fel.

Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik.

Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

I N D O K O L Á S

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából a BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2017. november 02. napján benyújtotta hatóságunkra a Gyálai-Holt-Tisza rehabilitációjára vonatkozó – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) alapján hatásvizsgálati eljárás lefolytatására irányuló kérelmet és dokumentációt nyújtott be hatóságunkhoz.

Jelen eljárás tárgyát képező ügy az egyes vízgazdálkodási és kármentesítési célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban Kr.) 1. § (1) bekezdése alapján kiemelt jelentőségű ügy.

A Rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a környezeti hatásvizsgálati eljárást a környezetvédelmi hatóság a környezethasználó kérelmére indítja meg.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8/A. § (1) bekezdése és 9. § (3) bekezdés a) pontja alapján az elsőfokon

eljáró környezetvédelmi hatóság megyei illetékességgel – a jogszabályban megállapított esetek kivételével – a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala.

A benyújtott dokumentációban és a rendelkezésünkre álló iratanyagokban foglaltak alapján a következők állapíthatók meg:

A környezeti hatástanulmányt készítette:

Név: BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
Székhely: 4032 Debrecen, Soó R. u. 21.
Felelős szakértő: Dr. Müller Zoltán, Barna Sándor, Dr. Bíró Tibor
Szakértő: Horváth Dénes, Dr. Gulyás Gergely, Dr. Kiss Béla, Hődör István, Ludányi Mercédesz, Polyák László, Szabó Tamás, Pócsik Judit, Mihaliczku Erika
Külső szakértő: Sallai Zoltán Károly

Projektgazda:

Név: Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)
Székhely: 1012 Budapest, Márvány u. 1/d.
Adószám: 15796019-2-41
KSH statisztikai számjel: 15796019-8411-312-01
KÜJ szám: 103 061 113

Konzorciumi tag:

Név: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG)
Székhely: 6720 Szeged, Stefánia 4.
KSH statisztikai számjel: 15308476-8413(312)06
KÜJ szám: 100 129 193

Jelenlegi állapot:

A Gyálai-Holt-Tisza holtág a XIX. századi folyószabályozás során átmetszéssel jött létre. A Tisza jobb parti ármentesített területén húzódik, a magyar-szerb országhatártól Szegedig. Hossza 18,7 km, átlagos szélessége 86 m, területe 160 ha. Medre áttöltésekkel és zsilipekkel három bögére osztott: alsó a Halasvíz, a középső a Fehérpart, a felső a Feketevíz.

A holtág rendeltetése belvíztározás, ugyanakkor a térség fontos öntözővíz-tározója, továbbá ökológiai élettér, halász- és horgászvíz, illetve rekreációs funkciót is betölt.

A holtág vízpótlása leginkább belvizekből biztosított, hatékony, intézményes (folyó vízkészletre alapozott) vízpótlása azonban nem megoldott.

Az alsó böge (Halasvíz) vize jó minőségű, öntözésre alkalmas, a középső böge (Fehérpart) vízminősége megfelelő.

A holtág felső, a városhoz legközelebb eső szakasza (Feketevíz) csak Szeged város belterületéről és a bevezetett csurgalékvizekből (pl. termálvíz) kap vízpótlást, vizének minősége a bekerülő vizek és csurgalék termálvizek miatt nagyon rossz. Korábban a városi-, illetve az ipari szennyvíz (pl. húsipari, galvánipari szennyvíz) tisztítatlanul folyt be, mely szennyezések egy része az iszapban akkumulálódott. A szennyvíztisztító telep holtágról történő leválasztása már korábban megtörtént, jelenleg a Tisza sodorvonalába történik a tisztított szennyvíz bevezetés.

A holtág medrét és a vízteret egyaránt rossz állapotok jellemzik, erősen degradálódott. A víz minősége rossz, abban kártevők és élősködők szaporodtak el, erős és intenzív a szaghatás.

A fentiek alapján – tárgyi beruházás keretében – szükséges a holtág rehabilitációjának megvalósítása.

Tervezett beruházás célja:

A holtág rekonstrukciójának elsődleges célja a jó ökológiai állapot elérése, a biodiverzitás növelése, a degradált állapotok megszüntetése, a természetes folyásirány visszaállítása, a holtág teljes 18,66 km szakaszának összekapcsolása, valamint a megfelelő minőségű és mennyiségű vízpótlás biztosítása, a holtág ezen szakaszának újra bevonása az ökológiai hálózatba. A javuló vízminőség a holtág menti mezőgazdasági termelésben a jó minőségű öntözővíz biztosításával szintén pozitív hatást eredményez. A víztározási kapacitás helyreállítása a belvízvédelmi biztonság javulását eredményezi. A rekonstrukció a lakosság egészséges életfeltételeit is közvetlenül javítja.

Beruházással érintett területek:

A tervezett beruházás Szeged Megyei Jogú Város, illetve Röszke Község közigazgatási területén lévő bel- és külterületi ingatlanok igénybe vételével valósul meg.

Tervezett beavatkozások:

A tervezett beruházás tárgya a KEHOP–1.3.0-15-2016-00016–„Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása”-Gyálai-Holt-Tisza rehabilitációja tárgyú projekt megvalósulása.

1. Kotrás és iszapkezelés:A kotrás a Gyálai-Holt-Tisza 0+000 – 15+500 cskm, illetve 15+500 – 18+660 cskm közötti szakaszát érinti. A Fehérpart iszapjának kotrása úszókotróról, míg a Feketevíz iszapjának kotrása száraz technológiával (víztelenítéssel) történik.A nem szennyezett mederanyag becsült mennyisége mintegy 268.000 m3, mely saját területen, a mederben maradva, zagytöltés mögé feltöltéssel kerül elhelyezése, illetve ökoszigetek kialakítására fordítódik.A kotrási iszap egy része (180.000 m3, víztelenítve mintegy 126.000 m3) szénhidrogénnel (TPH, PAH) szennyezett, ezért az iszap végleges elhelyezését megelőzően, szükséges annak kezelése. A kezelés helyszínéül négy terület (Szeged 0164/1, 0166/1, 0162/1, 02196/4 hrsz.) került kijelölésre. A kezelés során a szénhidrogénekkel szennyezett, prizmákba lerakott, prizmaforgató berendezéssel rendszeresen átforgatott (~15 alkalom) iszapot olyan mikroorganizmusokkal kezelik, amelyek életműködésükhöz alternatív szénforrásként szénhidrogént képesek hasznosítani. A kezelés időtartama kb. 10 hónapot vesz igénybe. A kezelt iszap (126.000 m3 kezelt iszap+18.900 m3 hozzáadott anyag, összesen 144.900 m3) végleges elhelyezése a Szeged 0166/1 hrsz. alatti ingatlanon lévő anyaggödörben (~5,5-6 ha) történik.
2. Új vízkivételi műtárgy építéseA rekonstrukciós fejlesztés célja 2 m3/s vízmennyiség Tiszából történő kivétele és a Holt Tisza ágba való eljuttatása, aszályos időszakban a mezőgazdasági öntözés feltételeinek megteremtése.A holtág vízpótlása Tisza vízkészletre alapulóan a Hattyasi szivattyútelep átalakításával, reverzibilissé tételével tervezett. A vízpótlás a Tiszára telepített vízkivételi művön keresztül fog megvalósulni, ezzel a holtág eredeti folyásiránya is helyreáll.A vízkivételi mű helye a Tisza folyó jobb partján a 168+390 fkm szelvényének környezete, a Hattyasi szivattyútelephez tartozó hullámtéri csatorna bevezetése (168+370 fkm) felett 20 m-rel.
3. Műtárgyak felújítása, új kiépítéseA belvízelvezetés és a vízpótlás üzembiztonságának érdekében a vízkormányzó műtárgyak jó műszaki állapota alapvető követelmény, ezért szükséges azok megfelelő állapotba hozása.A tervezett beruházás részeként a Gyálai-Holt-Tisza mentén a Gyálai átjáróban új vízkormányzó műtárgy kerül beépítésre, valamint a Röszkei-, Lisztesi-, Bodoméri-, Szérűskerti átjáróknál a meglévő műtárgyak felújításra kerülnek.
4. Vízrajzi létesítményekA holtág állapotának vizsgálata érdekében tárgyi beruházás részeként megvalósul a monitoring állomások rekonstrukciója. A Röszkei- (5+922 cskm) és a Fehérparti (15+600 cskm) átjárónál egy-egy monitoring pont kerül kiépítésre, azonban az itt beépített szondák elavultak, szükséges azok cseréje.A vízhozam-mérést biztosító monitoring állomás a Hattyasi szivattyútelep közvetlen közelében a 18+440 km szelvényben kerül kiépítésre.
5. Szennyező források kizárása A Feketevíz egyik legnagyobb terhelését a Flóratom Kertészetből kijutó termál csurgalékvizek jelentik, rendkívül rossz vízminőséget eredményezve.A holtág rekonstrukció megvalósulásával a szennyező-forrás kizárásra kerül, a használt csurgalékvizek elvezetésére 2770 fm hosszú, felszín alatti nyomóvezeték épül, amely a csurgalékvizeket a Szegedi szennyvíztisztító telepre juttatja.
6. (Ökoszigetek kialakítása):

A Feketevíz Gyálai-átjáró és a Hattyasi szivattyútelep közötti szakaszán a kitermelendő, és szennyezetlen iszapból – a jelentős teknős populáció életterének fenntartása érdekében – ún. ökoszigetek kialakítására kerül sor.

Várható környezeti hatások:

Hulladékgazdálkodás:

A tevékenység során keletkező hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő gyűjtéséről az elszállításig gondoskodnak. A veszélyes és a nem veszélyes hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelőknek adják át további kezelésre, elsődlegesen hasznosítási céllal.

A veszélyes anyagot tartalmazó kotrási meddőt négy kezelőtéren kívánják kezelni. A négy kezelőtér közül az egyik egy korábbi bezárt, rekultivált hulladéklerakó. A szennyező anyagok lebontását követően, a kezelt iszapot korábbi anyagnyerőhely feltöltésére kívánják felhasználni. A veszélyes anyagot nem tartalmazó kotrási meddőt a meder mellett kívánják elhelyezni.

A jogszabályok szerinti hulladék-nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesznek.

Levegőtisztaság-védelem:

A benyújtott hatásvizsgálati dokumentációban az iszapkotrás, iszapkezelés és kapcsolódó munkálatok várható légszennyező hatásait vizsgálták, bűzkibocsátás számítással meghatározták a vélelmezett hatásterületet. A beruházáshoz kapcsolódóan védelmi övezettel érintett a 4 db iszapkezelő depónia.

A dokumentáció vizsgálta a tervezett tevékenységet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 1. j) és k) pontja szerinti szempontrendszer alapján, az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra való érzékenység mértékét, figyelembe véve az érzékenységelemzés eredményeit és a tervezett tevékenység hatásának mértékét a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére vonatkozóan.

Zaj- és rezgésvédelem:

A dokumentáció zajvédelmi munkarésze alapján az egyes tevékenységek által okozott zajterhelés nem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti zajterhelési határértékeket. A zajszempontú hatásterületen védendő épületek találhatók, ezért a beruházás megkezdéséig zajkibocsátási határérték kérelmet kell benyújtani hatóságunkra a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint. A létesítéshez szükséges szállítási tevékenység a jelenlegi, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti nappali zajterhelési határértéket meghaladó zajterhelést tovább növeli mind a 4301 számú, mind a 43103 számú összekötő út melletti ingatlanoknál. Javasolt a haladási sebesség korlátozása.

Földtani közeg védelme:

A kotrási iszapban előzetesen végzett mintavételezés laborvizsgálati eredményei a nehézfémek, illetve BTEX komponensek vonatkozásában mindenütt határérték alatti eredményeket mutattak. TPH és PAH komponensek vonatkozásában a mintavételezés laborvizsgálati eredményei a Feketevíz iszapjának jelentős hányadában határérték feletti mérési eredményeket mutattak. A mért TPH értékek 630,58-16112,73 mg/kg sz.a. között, míg a PAH értékek 0,63-11,662 mg/kg sz.a. között mozogtak. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet értelmében TPH komponens vonatkozásában 100 mg/kg sz.a., míg PAH komponens vonatkozásában 1 mg/kg sz.a. a határérték.

A kotrással kitermelt, szénhidrogénnel (TPH, PAH) szennyezett iszap (180.000 m3, víztelenítve mintegy 126.000 m3) hulladékgazdálkodással ártalmatlanításra (prizmás- mikroorganizmusos kezelés), majd a kezelt iszap (126.000 m3 kezelt iszap+18.900 m3 hozzáadott anyag, összesen 144.900 m3) anyaggödörben végleges lerakásra kerül.

A tereprendezést, humuszletermelést követően a kezelőterek (Szeged 0164/1, 0166/1, 0162/1, 02196/4 hrsz.) műszaki védelme (szivárgások megakadályozása) útalapból készült szigetelésvédő réteg, illetve bentonitos aljzat kialakításával biztosított. A kezelőtereken keletkező csurgalékvizeket műanyag fóliával szigetelt medencékben gyűjtik, majd visszalocsolják a kezelőterületekre. A kezelést követően, a kezelőterek felszámolásra kerülnek. A felszámolás során cél az eredeti terep és művelési ág visszaállítása. A bontási hulladékok elszállításra, vagy arra jogosult vállalkozóval helyben kezelésre kerülnek. Az útalapból készült szigetelésvédő réteg, illetve bentonitos aljzat – amennyiben a bevizsgálás során szennyező anyag nem mutatható ki – a kezelt iszap végleges elhelyező-területének rekultiválása során a végleges záróréteg kialakítására fordítódik, szennyezettség esetén pedig hulladékként kezelendő és hulladéklerakóba kerül lerakásra. A rekultiváció az

eredetileg kitermelt és a területen átmenetileg deponált humusz visszaterítésével, tömörítésével, a terület fásításával, illetve az eredeti művelési ág helyreállításával zárul.

A kezelt iszap végleges elhelyező területe egy anyaggödör (Szeged 0166/1 hrsz.), így a feltöltéssel tájseb rekonstrukció valósul meg. Az előzetesen elvégzett talajminta- vételezés laborvizsgálati eredményei alapján, a végleges elhelyező területen szénhidrogén (TPH, PAH) szennyezést a talajban nem mutattak ki (a mért TPH, PAH koncentrációk mindkét talajminta-vételi pont esetében a 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelet által meghatározott határérték alatti laborvizsgálati eredményeket mutattak). A végleges iszapelhelyező területen a kezelt iszap betöltését megelőzően humuszmentést végeznek. Az iszapbetöltést követően, kialakításra kerül a végleges záróréteg, mely szennyezés-mentesség esetén áll egyrészt az útalapból készült szigetelésvédő rétegből, illetve bentonitos aljzatból, másrészt az előzetesen letermelt, átmenetileg deponált humuszanyagból. A záróréteg kialakításával a depónia felszínén megteremtődik a növénytelepítés alapfeltétele.

A kitermelt szennyezetlen iszap (mintegy 268.000 m3) egy része a mederben maradva a zagytérre kerül zagytöltés mögé feltöltéssel, más része pedig a tervezett ökoszigetek kialakítására fordítódik.

A beruházás megvalósulása során a földtani közeg vonatkozásában a legfontosabb hatótényező az ideiglenes-, illetve tartós területfoglalás, mely a beruházáshoz kapcsolódó munka- és felvonulási területeken (kotrással érintett mederszakasz, kezelő terek, végleges iszap-elhelyező területek, átmeneti depóniák, raktározások területe, munkagépek mozgásterülete, szállítási útvonalak) jelentkezik. A beruházás megvalósulását követően az ideiglenes területfoglalással érintett munka- és felvonulási területeket tereprendezéssel helyreállítják, a kezelő terek, a végleges elhelyező területek rekultiválásra kerülnek.

A kivitelezés elsősorban a földtani közeg fizikai tulajdonságaira gyakorol hatást. A kotrás, kezelés, végleges elhelyezés során a talajszerkezet megváltozik, egyes rétegei összekeverednek, tömörödnek, mások fellazulhatnak, a hatás azonban csak lokális jellegű. A munkagépek, szállítójárművek taposó hatása (talajtömörödés) a munkaterületeken és a szállítási útvonalakon jelentkezik.

A kivitelezés, illetve üzemszerű működés esetén szennyezőanyag kikerülésével nem kell számolni. A területen mobil WC-t biztosítanak, melynek szennyvizét a szolgáltató szállítja el igény szerinti gyakorisággal. A munkaterületen keletkező veszélyes- és nem veszélyes hulladékok szakszerű gyűjtéséről, majd ártalmatlanításra, illetve újrahasznosításra történő elszállításáról gondoskodnak. A munkagépek, szállítójárművek tárolása, üzemeltetése úgy történik, hogy üzemanyag-, illetve olaj elcsorgás, elszivárgás ne keletkezhessen. A munkagépek üzemanyaggal történő feltöltését a helyszínen végzik tartálykocsiról. Az esetleges túltöltések megelőzésére a tartálykocsit túlfolyás-gátló szeleppel látják el, melynek következtében elkerülhetők az üzemanyag elfolyások. A szállítójárművek üzemanyag utánpótlása a legközelebbi településen történik, ezzel is csökkentve a szénhidrogén szennyeződések kialakulásának lehetőségét a munkaterületek környezetében. A munkagépek, szállítójárművek rendszeres karbantartásával, szervizelésével a környezetvédelmi megfelelőség biztosított. Esetleges olajcsere esetén kármentő tálcát alkalmaznak, kizárva ezzel a talaj szennyeződését. A

kivitelezési munkák során a talajra ülepedve, majd abba bemosódva szennyező hatást jelentetnek a munkagépek, szállítójárművek által kibocsátott szennyezőanyagok, az építés során szálló por.

A talaj esetleges szennyeződése havária (kivitelezés, karbantartás során a munkagépek, szállítójárművek meghibásodása esetén üzemanyag, hidraulikaolaj, kenőzsír elcsepegése, elfolyása; csurgalékvíz beszivárgás) során következhet be. Esetleges havária esetén, a szennyező anyag felitatásával, a szennyezett föld összegyűjtésével, majd veszélyes hulladékként történő elszállításával, a szennyeződés gyorsan lokalizálható, a környezetszennyezés minimalizálható. A havária esetek elkerülése azonban az üzemelési utasítások betartásával, a járművek, berendezések megfelelő karbantartásával biztosítható.

Táj- és természetvédelem:

A munkálatokkal érintett Gyálai-Holt-Tisza területe országos jelentőségű védett természeti területet, valamint Natura 2000 területet nem érint, azonban Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) rendeletének (a továbbiakban: R.) 4. számú mellékletének 7. pontja alapján helyi jelentőségű természetvédelmi területnek minősül.

A rendelkező részben foglalt előírásainkat az alábbiakkal indokoljuk:

Mintavételezés:

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 63. § (1) bekezdése alapján „A hulladék termelője, vagy – ha az nem állapítható meg – a hulladék birtokosa a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint besorolja.”

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VI. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 10. § (1) bekezdés alapján a tevékenység csak a földtani közeg

(B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető.

A (B) szennyezettségi határértéket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet határozza meg.

Hulladékgazdálkodás:

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 1. § (3) bekezdés

g) pontja alapján a törvény hatálya nem tér ki „a vizek és vízi utak kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés (a talaj minőségének javítása) céljából a felszíni vizekben áthelyezett üledékre, iszapra…”.

A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontja alapján a rendelet hatálya nem terjed ki a „nem veszélyes kotrási iszap vízparti elhelyezésére, amennyiben az iszapot abból a mederből emelték ki, amelynek parti sávjában elhelyezik, továbbá nem veszélyes iszap felszíni vízbe történő elhelyezésére”.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 4. §-a alapján:

„Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.”

[Ht. 31. § (1)] „A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék közvetítőnek történő átadása, d) a hulladék kereskedőnek történő átadása útján gondoskodik.”

[Ht. 12. § (1)] „A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében a hulladékbirtokos – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos.”

A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeire vonatkozó 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben foglaltakat az irányadók.

A nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásaimat a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés (A hulladék termelője, birtokosa, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezet.) alapján tettük.

A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás).

Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését.

Levegőtisztaság-védelem:

A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 4. §-a szerint tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A R. 26. § (2) bekezdése szerint diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. A R. 30. § (1) bekezdése alapján bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.

A beruházás környezeti levegőminőségre gyakorolt hatásainak megítéléséhez, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben I. mellékletében meghatározott határértékeknek történő megfelelés igazolása végett immisszió mérés elvégzése szükséges, melyre vonatkozóan a rendelkező részben előírást tettünk.

A R. 5. § (3) bekezdése alapján a bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania.

A R. 5. § (4) bekezdése szerint a területi környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát – a környezetvédelmi engedélyben, egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény-kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével – a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg.

A R. 5. § (5) bekezdése szerint a területi környezetvédelmi hatóság a védelmi övezet kijelölése során a (4) bekezdésben előírt 300 méternél kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben 300 méternél kisebb a hatásterület és valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül.

A védelmi övezet nagyságának megállapításánál hatóságunk a hatásvizsgálati dokumentációban számított bűzkibocsátást, és vélelmezett hatásterületet figyelembe vette.

A védelmi övezeten belül nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.

A bűzcsökkentésre vonatkozó előírásainkat a telephely környezetében lévő lakóingatlanok védelmében tettük meg.

Zaj- és rezgésvédelem:

A tervezett beruházás kivitelezéséből származó zaj- és rezgésterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet rögzíti.

A zajkibocsátási határérték kérelem jogszabályi követelményeit a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet tartalmazza.

Földtani közeg védelme:

Feltételeinket a földtani közeg védelme érdekében írtuk elő.

A környezethasználat megszervezésének és végzésének módját a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdése tartalmazza.

A földtani közeg állapotát érintő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VI. 21.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

A (B) szennyezettségi határértéket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet határozza meg. A műszaki védelem kialakítását a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés alapján írtuk elő.

Táj- és természetvédelem:

A munkálatokkal érintett Gyálai-Holt-Tisza területe országos jelentőségű védett természeti területet, valamint Natura 2000 területet nem érint, azonban Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) rendeletének (a továbbiakban: R.) 4. számú mellékletének 7. pontja alapján helyi jelentőségű természetvédelmi területnek minősül.

Az R. 9. számú mellékletének 3.1. pontja szerint: „A védelem célja az általános természetvédelmi célokon túl a megfelelő vízminőség fenntartása, a vadon élő állat- és növényfajok (kiemelten az őshonos halfajok, kétéltűek, mocsári teknős, nádi madarak) életfeltételeinek megőrzése.”

A dokumentációban bemutatott tevékenység természetvédelmi célú.

Hatóságunk időbeli kikötésekkel adta meg a tevékenységhez a hozzájárulását a fokozottan védett és védett hal-, hüllő- és madárfajok szaporodásának biztosítása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban. Tvt.)

43. § (1) bekezdése értelmében:

„Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”

A Tvt. 31. § szerint:

„Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”

Előírásaink betartása esetén a tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért, a helyi jelentőségű természetvédelmi terület kijelölésének céljaival nem ellentétes.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Tvt. 38. § (1) bekezdés f) pontja alapján védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés f) pontja szerint helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat jegyzője jár el a Tvt. 38. § (1) bekezdésében.

Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy a Tvt. 43. § (2) bekezdés b) és j) pontjai alapján a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj egyedének befogásához és visszatelepítéséhez.

Hatóságunk szakkérdésekkel kapcsolatos megkeresése Rendelet 28. § (1) bekezdés alapján történt.

A szakkérdések vizsgálatát tartalmazó szakvéleményekben foglaltakat a rendelkező részben előírtuk.

1. A környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálatának indokolása:
   Hatáskörömet és illetékességemet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. §, 4. §-ai, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2. melléklet 128-132. pontja és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 5.3., 5.5., 5.6. pontjai biztosítják.
   
2. Az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának indokolása:
   Hatóságom hatáskörét és illetékességét a szakkérdés tekintetében a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII.28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésa) pontja, illetékességét az I. számú melléklet 6. pontja határozza meg.
   
3. A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatának indokolása:
   A dokumentum alapján a kérelmező a Gyálai-Holt-Tisza 0+000 – 18+660 cskm közötti szakaszán kotrást, iszapkezelést, vízkivétel kialakítását, műtárgyak felújítását, kiépítését, valamint a szennyező források kizárását tervezi.Az iszap végleges elhelyezését megelőzően iszap-előkezelő telepek kerülnek kialakításra a Szeged-Gyálarét 0164/1, 0166/1, 0162/1 hrsz. és Szeged III. ker., külterület 02196/4/d hrsz.-ú ingatlanokon. A kotort iszap előkezeléséhez kialakított komposztáló telepek területi egységeinél a csapadék- és csurgalékvizek földtani közegbe, felszín alatti vízbe jutását meg kell akadályozni.Tájékoztatom a kérelmezőt, hogy amennyiben a szennyezők kizárását célzó termálvíz elvezetése során a kivitelezési munkálatok termőföld igénybevételével is járnak, az időleges más célú hasznosítást engedélyeztetni kell, és az engedélyeztetési ingatlanügyi eljárásba a talajvédelmi hatóságot be kell vonni.A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) (2) a)-b) pontjai alapján a humuszos termőréteg mentéséhez az 1000 m2-nél nagyobb területnagyságú termőföld talajszintjének végleges megváltoztatásával járó beruházásnak nem minősülő tevékenységhez, valamint a humuszos termőréteg mentéséhez, 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás megvalósításához a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet szerinti talajvédelmi tervet szükséges készíteni, melyet a későbbi engedélyezési eljárásokban a talajvédelmi hatóság számára meg kell küldeni.Amennyiben a kotort iszap termőföldön is felhasználásra kerül, úgy a Tfvt. 49. § (1) e) pontja alapján a mezőgazdasági felhasználáshoz a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.A talajt érő hatásokkal a dokumentum kellő mértékben foglalkozik, a kivitelezési, majd felhagyási munkálatoknál a 6.1.1.4. és 6.1.3.4. Talajvédelem fejezetek az irányadóak.A tervezett beruházás a környezeti elemeket elfogadható mértékben kívánja igénybe venni. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elfogadásával szemben talajvédelmi szempontból kifogást nem emelek.A nyilatkozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet, a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet előírásai, valamint a becsatolt dokumentáció alapján adtam ki.
   
4. A földvédelmi szakkérdés vizsgálatának indokolása:
   A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. (továbbiakban Tfvt.) 1.§. pontja alapján:„A törvény hatálya kiterjed a termőföldre, valamint – ha e törvény így rendelkezik – a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra.”A Tfvt. 2. § alapján: „ termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül.”A Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása; a Gyálai-Holt-Tisza rehabilitációjával kapcsolatos munkálatok Szeged III. kerület, Szeged III. kerület, Gyála és Röszke hrsz.-ú földrészleteket érintenek, melyek közül az ingatlan-nyilvántartás alapján a belterületi földrészletekre, a „kivett” területekre , valamint erdő művelési ágú földrészletekre vonatkozóan a Tfvt. hatálya nem terjed ki.A Tfvt. 8/A. § értelmében:„8/A. § Földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a 8. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell: 8. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság más hatóságok engedélyezési eljárásaiban földvédelmi szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.(2) A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a szakhatósági eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.”A szakmai álláspont a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Kormányrendelet 28. § (1) bekezdése és 5. melléklet 1. táblázat B oszlopában, a közigazgatási hatósági eljárás ésszolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI tv. 27. §, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, 1. §, 2. §, 8. § (1), (2), 8/A. §, 9. §, 10. § és 11. §, 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésében, valamint 3. § (3) bekezdés és az 1. sz. melléklet 6/3. pontjában foglaltakon alapul.
   
5. Az erdészeti szakkérdés vizsgálatának indokolása:

Az elektronikus úton hozzáférhetővé tett dokumentációban foglaltak szerint a tervezett munkálatok a fenti földrészleteket, illetve a Szeged 295A jelű erdőrészletet érintik. Ez utóbbi erdőrészlet által elfoglalt ingatlan (Szeged-Gyálarét 0164/4 hrsz.) nem szerepel a dokumentációban, mint a beruházással érintett földrészlet, de az erdőrészlet érintettsége több helyen is említésre kerül (pl.: 6.1.1.5.1.1. fejezet). Mivel a tevékenység az érintett ingatlanok – amelyeken az Evt. hatálya alá tartozó erdők, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületetek is találhatók – teljes, vagy részterületének igénybevételével, illetve fakitermeléssel is jár, ezért hozzájárulásomat feltételekhez kötöttem.

A vizsgált szakkérdés tekintetében kialakított állásfoglalásomat a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 11. § bekezdése alapján eljárva, a rendelet 2. melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével, továbbá a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. §. (1) bekezdése, az 5. melléklet I. táblázat, 6. pontja, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általánosszabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1a), (3), (6), és (9) bekezdése alapján adtam ki.
A szakhatóságokat a Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése alapján kerestem meg 2017. november 7-én. A szakhatóságok állásfoglalásait a rendelkező részben előírtam.

Szakhatósági állásfoglalások indokolása:

• A     Csongrád     Megyei      Katasztrófavédelmi     Igazgatóság     szakhatósági állásfoglalásának indokolása (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva):
  
  „A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály II. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály (6726 Szeged, Derkovits fasor 7-11.) fenti számú, 2017. november 10. napján érkezett megkeresésében a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviseletében a Viziterv Environ Kft. tervező által a Gyálai-Holt-Tisza rehabilitációja tárgyban indított környezetvédelmi engedély kiadására irányuló eljárásban.
  
  Az eljáró hatóság vízügyi hatóság részére elektronikus úton rendelkezésre bocsátotta a BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (4032 Debrecen, Soó R. u. 21.) által a tárgyi témában készített környezeti hatástanulmányt, Klímakockázati elemzés, valamint a projekt VKI 4. cikk. (7) bekezdés szerinti vizsgálati dokumentációt.
  
  A Gyálai-Holt-Tisza jelenlegi állapota:
  A Gyálai-Holt-Tisza a Tisza jobb parti ármentesített területén húzódik, a magyar-szerb országhatártól Szegedig, a 39. számú Gyálai belvízrendszer területéhez tartozóan, Szeged és Röszke települések közigazgatási területét érintve.
  
  A holtág főbb műszaki paraméterei:
  A holtág hossza: 18,660 km
  A holtág területe: 1,64 km²
  Átlagos szélesség: 86 m
  Átlagos vízmélység: 2,6 m
  A holtág tározás szempontjából figyelembe vehető térfogata: 4,25 millió m³
  Belvíztározásra igénybe vehető térfogat: 2,50 millió m³
  
  Vízszintszabályozás:
  A Gyálai Holt-Tisza ürítése/vízszintszabályozása az ATIVIZIG kezelésében lévő Hattyasi szivattyútelepen és az Alsó-Lúdvári szivattyútelepen keresztül történik a közvetett befogadó, a Tisza folyó felé.
  • 0+000 km szelvény: Az Alsó-Lúdvári szivattyútelep a Tisza folyó 159+940 fkm szelvényébe 1,6 m3/s névleges teljesítménnyel emeli át a Gyálai Holt-Tiszába összegyülekező belvizeket. A védtöltést keresztező szegecselt acél cső átmérője Ø 2,0 m, mely a Tisza jobb parti védtöltést a 0+143 tkm szelvényben keresztezi. Tiszai magasabb vízállásnál gravitációs vízpótlásra korlátozottan van lehetőség.
  • 18+660 km szelvény: A Hattyasi szivattyútelep a Tisza folyó 168+300 fkm szelvényébe 3,4 m3/s névleges teljesítménnyel emeli át a Gyálai Holt-Tiszába összegyülekező belvizeket. A védtöltést keresztező vasbeton cső átmérője Ø 2,0 m, mely a Tisza jobb parti védtöltést a 8+451 tkm szelvényben keresztezi.
    
    A holtág medre áttöltésekkel és zsilipekkel több bögére osztott:
    • I. böge 0+000 – 8+940 km szelvények között (Halászvíz)
    • II.a. böge 8+417 – 12+774 km szelvények között ((Fehérpart)
    • II.b böge 12+774– 15+500 km szelvények között (Fehérpart)
    • III. böge 15+500 – 18+660 km szelvények között (Feketevíz)
      

Vízpótlás:
A holtág vízpótlása leginkább belvizekből biztosított, intézményes (Tisza folyó vízkészletre alapozott) hatékony vízpótlása nem megoldott. A holtág felső szakasza az ún. Feketevíz, csak Szeged város belterületéről és a bevezetett csurgalékvizekből (pl. termálvíz) kap vízpótlást, vizének minősége a bekerülő vizek és csurgalék termálvizek miatt rossz. Korábban a városi, illetve az ipari szennyvíz tisztítatlanul folyt be, így pl. húsipari és galvánipari szennyvíz is terhelte a holtágat, mely szennyezések egy része az iszapban akkumulálódott.

A 37. sz. Algyői belvízrendszer tehermentesítésére és egyéb vízigények kielégítése céljából 1,5 m3/s vízhozam átvezetésére van lehetőség az Algyői belvízrendszerből a 39. sz. Gyálai belvízrendszerbe az Algyői-főcsatorna – Szérűskerti-csatorna – Matyér-Fehértói-csatorna, Maty-ér-Subasai-csatorna és a Maty-éri-tározó útvonalán.

Vízgazdálkodási funkciók:
A Gyálai-Holt-Tisza komplex hasznosítású: öntözési és belvízvédelmi funkciót is betölt, továbbá horgászvíz, ökológiai élettér, illetve rekreációs feladatot is ellát.

A holtág medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége csekély. Vízgyűjtőjének kiterjedése 534 km2. A holtág alsó szakasz középvonalában húzódik a magyar-szerb országhatár, a holtág nemzetközi érdekeltségű.

A medret és a vízteret a fenti adottságok következtében rendkívül rossz állapotok jellemzik erősen degradálódott. Erős és intenzív a szaghatás, vízminősége rossz.

A projektterületen és környezetében a „talajvíz” mélysége 2-4 m között mozog. Mennyisége nem jelentős. Kémiai jellege kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos, de sok helyen a nátriumos típus is megjelenik. Keménysége a 15-25 nk°-ot is eléri. A máshol 60 mg/l-es szulfáttartalom a települések körzetében a 300 mg/l-t is meghaladja.

A vizsgált terület nem érint kijelölt vízbázis védőterületet, vagy kijelölt távlati ivóvízbázis védőterületet.

A beavatkozásokkal érintett területnek a felszín alatti víz állapota szempontjából történő besorolása: a 219/2004. (VII.21.) Kormány rendelet 7. § (4) bekezdés szerint országos területi érzékenységi térkép alapján a rendelet 2. sz. melléklet 2.e pontja szerinti érzékeny terület, illetve a melléklet 3. pontja szerinti kevésbé érzékeny terület.

Gyálai Holt-Tisza (VOR azonosító: AIH075) a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben (VGT2) erősen módosított víztestként szerepel, az összesített ökológiai állapotminősítés szerint:

• az összesített hidromorfológiai elemek szerinti állapot: mérsékelt,
• az összesített fizikai-kémiai elemek szerinti állapot: adathiány,
• az összesített biológiai minőségi elemek szerinti állapot: adathiány.

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben a Gyálai-Holt-Tisza térsége a Alsó-Tisza-völgy elnevezésű és sp.2.11.2. jelölésű sekély porózus víztestre esik. Ezt a víztestet a VGT mennyiségi vonatkozásban gyenge állapotba sorolja. A víztest kémiai állapota: jó.

A Gyálai Holt-Tisza vízilétesítményeit az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (6721 Szeged Stefánia 4.) üzemelteti a 63.900/89. számon kiadott, 88.582-1-1/2012. számon módosított vízjogi üzemeltetési engedély birtokában.

A Gyálai-Holt-Tiszán tervezett tevékenységek:

• kotrás és iszapkezelés a 15+500 – 18+660 km szelvények közötti szakaszon
• kotrás és iszapkezelés 0+000 – 15+500 km szelvények közötti szakaszon,
• vízkivétel,
• műtárgyak felújítása, új kiépítése,
• vízminőségi és vízhozam monitoring rendszer kiépítése,
• a szennyezőforrások kizárása. fenékszélessége 6,0 m

A tevékenységek alapadatai:
Kotrás és iszapkezelés a 15+500 – 18+660 km szelvények közötti szakaszon

A tevékenységek alapadatai:
Kotrás és iszapkezelés a 15+500 – 18+660 km szelvények közötti szakaszon
Kotrás:
A holtág III. bögéjének Fehérparti zsilip és a Hattyasi szivattyútelep közötti szakaszát foglalja megában. A holtág harmadik bögéjében, a Feketevízben rendkívül nagy mennyiségű (~ 180 000 m3) szennyezett iszap halmozódott fel, amely a biodiverzitás csökkenését idézte elő. Az állapot tartós fennállása esetén öntisztulás, vagy bármiféle javulás akár a vízminőségben, akár a holtág élővilágában nem várható. Kizárólagos megoldás a szakaszos víztelenítés segítségével történő iszapkotrás, mederrehabilitáció, majd ezt követően Tisza-vízzel való feltöltés.

Az iszapkitermelésre két változatot vizsgáltak (hidromechanizációs, ill. száraz kotrásos technológiát), melyek közül a szárazkotrásos technológiát értékelték előnyösebbnek.
A kotrás során a kialakítandó új meder paraméterei a holtág vízjogi üzemelési engedélyében szereplő értékek.

A kialakítandó meder fenékszintje: 73,44 mBf.
Kitermelt iszapmennyiség: 180 000 m3
A kotrási mintakeresztszelvény méretei a 18+120-16+800 km szelvények között

• fenékszélessége 6,0 m
• rézsűhajlása 1:2

A kotrási mintakeresztszelvény méretei a 15+500-16+800 km szelvények között

• fenékszélessége 35,0 m
• rézsűhajlása 1:2

A kotrás átlagos mélysége 1,5 m, de lokálisan 5 m-t is meghaladó értékek is előfordulnak.
A mélyebb, túlkotort mederszakaszokon az üzemi engedélyes fenékszintig a holtág medrét feltöltik. A meder stabilizálást homokos kavics, termett talaj behordásával végezik. A szegedi csapadékvíz bevezetés (16+836 km sz.) környezetében zeolit terítést alkalmaznak a diffúz szennyezések megkötése érdekében (kb. 100 m hosszban).

Iszapkezelés, elhelyezés:
Iszapvizsgálatok: A Feketevíz bögében iszap mintavételre 2017.05.11-12-én és 2017. év augusztusában került sor.
Mintavétel és mintavétel során elvégzett feladatok műszaki tartalma:

• helyszíni szemle
• csónakról történő mintavétel (akkreditált pontmintavétel) elvégzése 72 ponton az egyeztetett mintavételi terv alapján
• átlagminta képzése (12 db, 1 átlagminta képzése 6 pontmintából) a vonatkozó MSZE 21420- 17:2004 szabvány alapján
• A TPH, BTEX és PAH paramétereknél pontmintavétel elvégzése (minden 3.-ik pont mintavétel helyéből történik mintavétel a szerves mikroszennyezők vizsgálatára)
• Tájékoztató jelleggel a felszíni vízből helyszíni mérések kerültek elvégzésre hőmérséklet, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigén és oxigéntelítettség paraméterekre.

Az iszapmintákból arzén, bárium, kadmium, króm, réz, higany, molibdén, nikkel, ólom, antimon, szelén, cink, DOC, klorid-ion, fluorid-ion, szulfát-ion, TDS, fenolindex, TPH, benzol, toluol, etil-benzol, xilolok, egyéb alkil-benzolok, BTEX, PAH koncentrációk meghatározása történt.
Az iszap szennyezőanyag tartalma néhány paraméter esetében (PAH, PAH) jelentősen meghaladja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések mérésérő szóló 6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértéket. PAH: 630,58 ÷ 16 112,73 mg/kg, PSH-1,21 ÷ 11,662 mg/kg. A kitermelt iszap az elhelyezésre kijelölt Szeged 0166/1 hrsz.-on található anyaggödörben csak előkezelést követően helyezhető el.

Az iszapkezelésének a környezeti hatástanulmányban több változatát vizsgálták. Az elemzések alapján a B4 változat megvalósítását javasolják. Ebben a változatban iszap egy ütemben kerül kitermelésre és kellően nagy területen elhelyezve annyi ideig kerül előkezelésre, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja annyira lecsökkenjen, ami már lehetővé teszi a hulladék státusz megszüntetését. A kezelés után az iszapból előállt végtermék azután már alkalmas az anyaggödör feltöltésére, rekultiválására.
Kezelendő iszap várható mennyisége: 126 000 m3
Iszapkezelési területeteket több ingatlanon alakítják ki, annak érdekében, hogy a kezelés időtartama alatt egy ütemben a teljes Feketevízből származó iszapot lehessen kezelni. Iszapkezelési területek:

Rétegrend az iszapkezelő területeken:

• 20 cm szigetelésvédő réteg (stabilizált útalap)
• 1 rtg 1200 g/m2 geotextilia
• 6 mm vastag Flex-Bentonit szigetelő paplan vagy bentonit keverés a műterep felső rétegéhez
• műterep (humuszmentesített terep).

A hazai és nemzetközi szakirodalmi adatok alapján 6%-os tömegarányban a talajhoz kevert bentonittal megfelelő vízzáróság (k=2×10-9) érhető el. Tekintve, hogy a területen a bentonit bekeveréssel érintett talaj, nem homok, hanem annál jobb vízzárósági paraméterekkel bíró iszap, várhatóan a 6%-os bentonit adagolással k = 5×10-10 vízzáróságú réteg elérhető.

A kezelő területen keletkező csurgalékvizet egy műanyag fóliával szigetelt csurgalékvíz gyűjtő medencében gyűjtik, ahonnan a kezelőterületre locsolják vissza.

Iszapkezelés technológiája

• Iszap kitermelése 1 szakaszban
• Iszap kezelése (9,5 hónap + 0,5 hónap elszállítás)
• Kezelés időtartama: 10 hó
• Forgatások száma:
  • 1 nap alatt átforgatott terület 4000 m2
  • 1 nap alatt átforgatott prizma térfogata: 7200 m3
• Forgatások száma a kezelés 10 hónapja alatt: ~15 alkalom
• Berendezésigény: 900 m3/h kapacitású prizmaforgató berendezés

A kezelés során a szénhidrogénekkel szennyezett talajt olyan mikroorganizmusokkal kezelik, amelyek életműködésükhöz alternatív szénforrásként szénhidrogéneket (TPH, PAH, BTEX, stb.) képesek hasznosítani.

A bontási folyamat során a hosszabb szénláncú alifás és aromás vegyületeket CO2, víz, hő felszabadulása mellett egyszerűbb mikroorganizmusok egyszerűbb vegyületekké (pl. szerves savak) bontják, majd a folyamat második szakaszában, polimerizáció, kondenzáció útján bonyolultabb szerkezetű humuszmolekulák keletkeznek.

A kitermelt iszapot a kezelőterületen prizmában helyezik el. Prizma kialakításának módja:

1. a szennyezett talaj egyenletes elterítése 0,7 m-es vastagságban.
2. a nitrogén tartalmú szerves adalékanyag és oltóanyag elterítése a szennyezett talajon 10 cm vastagságban.
3. a 0,8 m vastag réteg összekeverése.
4. új réteg létrehozása és összekeverése, amíg a szennyezett iszap el nem fogy.

Prizmák kezelése: A beoltott prizmát havonta 2 alkalommal át kell forgatni. Kezelt anyag elhelyezése

A kezelés eredményeképpen az iszap kikerül a hulladék státuszból és felhasználható lesz a 0166/1 hrsz.-ú ingatlanon található anyaggödörben.

Az elhelyező terület terepszinten számított tározási térfogata 277 000 m3. Morfológiáját tekintve a terület keleti végén terepszinttől számítva 6,0 m-es mélység található, ami a holtág felé haladva fokozatosan csökken és a Ny-i szélén belefut a terepbe.

Elhelyezendő anyag mennyisége: 126 000 + 18 900 = 144 900 m3. Végleges iszap elhelyező terület nagysága: ~5,5-6 ha.

Kotrás és iszapkezelés 0+000 – 15+500 km szelvények közötti szakaszon
A 0+000 – 12+774 km szelvények közötti szakasz
A geodéziai felmérések alapján ezen a holtág szakaszon részleges feliszapolódás van, a mederanyag nem szennyezett. A terv szerint mederben történő elhelyezés előirányzott, a bal parton megépített zagygát mögé történik a kitermelt mederanyag elhelyezése, saját területen belül. A zagygát vízoldali rézsűje 1: 2, 1:5. A munkavégzés előtt legalább részleges víztelenítés szükséges.

Az iszapkitermelés hidromechanizációs technológiával tervezett.

A 12+774 – 15+550 km szelvények közötti szakasz
A kitermelt iszapot a bevágásokból származó, ill. részben beszállított termett földből a bal part mentén kialakított zagytöltések mögé lehet helyezni, így az elhelyezés saját területen belül történik.

Vízkivétel
A holtág vízpótlása Tisza vízkészletre alapulóan a Hattyasi szivattyútelep átalakításával, reverzibilissé tételével valósul meg. A vízkivételi mű helye a Tisza folyó jobbpartján a 168+390 fkm szelvényének környezetében, a Hattyasi szivattyútelephez tartozó hullámtéri csatorna bevezetése (168+370 fkm) felett 20 m- rel.

A vízkivételi műtárgy a Tisza parttól jellemzően 10-15 m távolságban épül, mely osztott terű és két rekeszes a 2 db, 1 m3/s –os búvárszivattyúk befogadásához. A szivattyúk nyomócsövei (DN 800) a műtárgyon kívül egyesülnek, a hullámtéren a vizet 1 db nyomócső szállítja, melynek átmérője DN 1200. A szállítandó 2 m3/s vízmennyiség a meglévő NÁ 2000 vasbeton nyomócsőben áramlik a szivattyúház irányába. A szállítandó víz az aknába befogott DN 1400-as vasbeton Rocla csöveken jut végül is a Holt-Tiszába, annak rézsűjébe illeszkedő kitorkolló (energiatörő) műtárgyon át.

Műtárgyak felújítása, új műtárgy kiépítése
A Gyálai Holt-Tisza mentén a Gyálai átjáróban új vízkormányzó műtárgy beépítése, továbbá 4 db meglévő műtárgy (Röszkei, Lisztesi, Bodomréti és Szérűskerti átjárók) felújítása tervezett. Az átalakítások célja a belvízelvezetés és a vízpótlás üzembiztonságának javítása.

Vízminőségi és vízhozam monitoring rendszer kiépítése

A VKI-nek való megfelelés érdekében a holtág állapotának vizsgálatára monitoring állomások rekonstrukciója valósul meg. A Gyálai Holt- Tisza rehabilitációjának kapcsán a Röszkei- (5+922 km sz.) és a Fehérparti (15+600 km sz-) átjárónál egy-egy monitoring pont került kiépítésre, azonban azt itt beépített szondák elavultak, ezek cseréje szükséges.

Vízhozam-mérés: A Hattyasi szivattyútelep közvetlen közelében a 18+440 km szelvényben kerül telepítésre a vízhozam-mérést biztosító monitoring állomás.

A szennyezőforrások kizárása

A Feketevíz egyik legnagyobb szennyezőanyag terhelését a Floratom Kft. kertészetéből kijutó termál csurgalékvizek (250 000 – 300 000 m3/év) jelentik, rossz vízminőséget eredményezve. A holtág rekonstrukció megvalósulásával a szennyező-forrás kizárása tervezett.

A használt csurgalékvizek elvezetésére 2770 m hosszú KPE 315 p-6 minőségű vezeték épül, amely a csurgalékvizeket a Szegedi szennyvíztisztító telepre juttatja. A termálvíz nem kerül a szennyvíztisztítási technológiára, hanem egy korábbi meglévő gravitációs, a Tisza I. rendű árvízvédelmi töltését keresztező vezeték felhasználásával közvetlenül a Tisza folyóba kerül bevezetésre a Tisza folyó aktuális vízállásától függően vagy gravitációsan, vagy szivattyúsan.

A nyomóvezetékre egy átemelő aknába telepített 3+1 db 90 l/s-os kapacitású szivattyú termel rá.

Ökoszigetek kialakítása

A Fekete-víz Gyálai-átjáró és a Hattyasi-szivattyútelep közötti szakaszán a kitermelendő, és szennyezettlen iszapból, a jelentős teknős populáció életterének fenntartása érdekében ún. ökoszigetek kialakítására kerül sor.

Az ökoszigetek tervezett helyei: a Holt-Tisza 17+170, 17+350, 17+565, 17+750, 17+950 km szelvényei, jobbpart.

A tevékenység vízügyi, vízvédelmi vonatkozásai:

VÍZELLÁTÁS

Az iszap kezelés során a prizmák nedvesítéséhez felhasznált víz becsült mennyisége mindösszesen 12 000 m3 (4 m3/d). A kezelés során nem szükséges ivóvíz minőségű víz felhasználása, történhet felszíni vagy felszín alatti forrásból is a vízkivétel. A csurgalékvíz visszaforgatható a kezelési ciklusba, csökkentve ezzel a vízfelhasználás mértékét.

A poremisszió csökkentése érdekében a területen időszakosan locsolást végezhetnek, melynek vízfelhasználása beruházási szinten 5 000 m3. Vízbeszerzés a Tisza folyóból történik.

A kivitelezés ideje alatt a dolgozók ivóvízigényét palackozott vízzel elégítik ki.

SZENNYVÍZELVEZETÉS

A kivitelezési időszakban a vállalkozó mobil WC-t biztosít, a keletkező szennyvíz elszállításra kerül.

CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

A holtág Feketevíz bögéje befogadója Szeged város egyik belterületi csapadékvíz gyűjtő csatornájának (16+835 km sz.). A böge kotrását száraz technológiával valósítják meg. Ehhez a holtágat a Hattyasi szivattyútelep igénybevételével 74,90 mBf. szintig ürítik le, és a kotrás ideje alatt ezt a szintet tartják a szivattyútelep igény szerinti működtetésével. A kotrás megkezdése előtt a 16+952 km sz.-ben található békaszáj szelvényű áteresz felújítására kerül sor. A kotrás a Hattyasi szivattyúteleptől kezdődően indul, így a folyásirány szerinti alsó szakaszon a tározótér folyamatosan növekszik. Extrém csapadékvíz terhelés esetén provizórikus szivattyúk telepítésével lehet a vízelvezetést biztosítani, havária esetén a munkaterület elöntésére is sor kerülhet.

A tevékenység hatása a felszíni és felszín alatti vizekre:

Felszín alatti vizek tekintetében a beavatkozások nem járnak felszín alatti víz igénybevételével. A zagytározók környezetében várható beszivárgási folyamatok eredményeként a talajvízben megjelenhetnek szennyezőanyagok.

Az építés ideje alatt a kotró és szállító munkagépekből havária esetén várható olaj elfolyások, valamint csurgalékvíz beszivárgás szennyezhetik a talajvizet, illetve a kotrást végző munkagépekből várható olaj elfolyás szennyezheti a holtág felszíni vizét.

Az iszap eltávolítása során az iszapban eltemetődött, az eutrofizációs folyamatok szempontjából nagy jelentőséggel bíró foszfor, valamint egyéb szerves szennyezők (PAH, TPH) beoldódhat a felszíni vízbe, mely eredményeként a felszíni víz összes foszfor koncentrációja átmenetileg emelkedhet a holtágban.

Kotrás eredményeként a holtág iszaptartalma csökken. Az iszap eltávolítás csökkenti a holtág belső szennyezőanyag terhelését. A kotrás eredményeként az áramlási viszonyok is javulnak. Összességében a holtág vízminőségének további javulása várható.

A meder morfológiájának megváltozásával az érintett holtág hidraulikai jellemzői jelentősen változnak, mely eredményeként a meder víztározó funkciója jelentősen javul.

A beavatkozás során zajló kotrási munkálatok ideje alatt ideiglenesen, kismértékben módosulhatnak a víztest kémiai vízminőségi jellemzői (pl. átlátszóság), de a kotrási és mederanyag kihelyezési munkálatok befejezését követően az eredeti állapot igen rövid időn belül helyre áll.

A Gyálai Holt-Tisza rekonstrukcióba vont szakaszán elsődleges cél, a VKI előírásainak megfelelően, a jó ökológiai állapot elérése, a biodiverzitás növelése, a degradált állapotok megszüntetése, a természetes folyásirány visszaállítása, a holtág teljes 18,66 km szakaszának összekapcsolása, valamint a megfelelő minőségű és mennyiségű vízpótlás biztosítása, a holtág ezen szakaszának újra bevonása az ökológiai hálózatba.

A rendelkező részben tett előírások indokolása:

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28.§ (1) bekezdés a) pontja szerint a jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély szükséges a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély). A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 3. § (1) értelmében vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket – ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) – kell csatolni. A vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza

Az új vízilétesítmények építése a fenti jogszabályok alapján vízjogi engedély köteles tevékenységek.

A (B) szennyezettségi határértékeket a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza.

Jelen eljárás tárgya az egyes vízgazdálkodási és kármentesítési célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy, a szakhatósági állásfoglalás kiadásának határideje 10 nap.

A Ket. 33. § (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

A kérelem, dokumentáció érdemi vizsgálatát követően megállapítottam, hogy az hiányos, ezért 2017. november 17-én TVH- 104248-1-1/2017. ügyiratszámon hiánypótlási felhívást bocsátottam ki. A tervező cég hatóságomra 2017. november 28. napján benyújtotta a végzésben kért hiányosságok pótlását.

A szakhatósági megkeresés 2017. november 10. napján érkezett a vízügyi hatóságra, melyre, valamint a fentiekre tekintettel szakhatósági állásfoglalását a 10 napos ügyintézési határidőn belül adta ki.

A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44.§ (9) bekezdése zárja ki.

A vízügyi hatóság a Ket. 78.§ (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat megküldését.

A vízügyi hatóság illetékességét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Kormányrendelet 2. melléklet 11. pontja állapította meg.

Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. számú melléklet II. 3. pontja alapján, a hatályos jogszabályok figyelembevételével adtam ki.”

2. A     Csongrád     Megyei      Katasztrófavédelmi     Igazgatóság     szakhatósági állásfoglalásának indokolása (katasztrófavédelmi hatáskörében eljárva):
   „A megkereső hatóság által csatolt iratok alapján a környezetvédelmi engedély megadásához hozzájárultam.A környezeti hatásvizsgálat elbírálása során megállapítottam, hogy
   • a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből származó hatótényezők bemutatása arányban áll a telepítési hely környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekből származó, a telepítési helyet esetlegesen érintő károsító hatásokkal;
   • a hatótényezők bemutatása során a környezethasználó a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset értékeléséhez és a vizsgálat tárgyának a hatásokkal szembeni érzékenységéhez a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket helyesen alkalmazta;
   • a környezeti hatástanulmány a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2012. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendeletben meghatározott osztályba sorolást, a települési veszély elhárítási tervben meghatározott természeti eredetű kockázatokat figyelembe veszi és a feltárt kockázatok károsító hatásainak várható következményeit megfelelően tartalmazza.

Döntésem a fenti jogszabályi rendelkezések alapján hoztam.

Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul.

Hatáskörömet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Komr. rendelet 28. § (3) bekezdése, valamint az ugyanezen rendelet 5. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 5. sora, illetékességemet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011 évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg.

Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.”

Hivatalunk 2017. november 6-án – figyelemmel a Rendelet 1. § (6b) és (6c) bekezdésére – belföldi jogsegély keretében megkereste a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőit.

1. Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője a megkeresésre 2017. november 14-én 01/53057-4/2017. számon az alábbi nyilatkozatot adta:
   „A „Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása – Szeged, Gyálai-Holt-Tisza rehabilitációja környezetvédelmi engedélyezése” tárgyban az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/D.) megbízásából a Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) kérelmére indult környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz a Bioaqua Pro Kft. által készített környezeti hatástanulmány alapján a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1.§ (6b) és (6c) bekezdésének megfelelően az alábbi állásfoglalást adom:
   Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V. 14.) számú önkormányzati rendelete (továbbiakban: SZÉSZ) alapján az érintett ingatlanok övezeti besorolása:
   A rehabilitáció Vg – vízgazdálkodási területen tervezett. A projekt ezen túl az alábbi övezeteket érinti:
   Eg – gazdasági rendeltetésű erdőterület
   Ev – védelmi rendeltetésű erdőterület
   Gip – környezetre jelentős hatást gyakorló iparterület
   Vg – vízgazdálkodási terület
   Mv – védendő tájhasználatú mezőgazdasági területeinek
   Tk – természetközeli terület
   I. és II. rendű közlekedési célú közterület, tervezett vasútterület
   A tervezett beruházás érinti a vízoldali töltéslábtól mért 60 m-es, illetve a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zónát, a fakadóvizes sávot, az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10 m-es védősávot, árvízvédelmi töltést, a hullámteret.
   
   A tervezésnél az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 20.§, 26.§, 28.§, 29.§, 30.§, 30/A.§, és a 31. §-ában foglalt követelményeknek meg kell felelni.
   
   OTÉK „31. § (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, településképi, illeszkedési, a környezet-, a táj-, természet- és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.”
   
   A tervezett létesítményre a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V. 14.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZÉSZ) 37.§, 56.§,67. §, 69. §, 70. §, 71.§, 73.§, 76.§, 77.§ és 78.§ előírásai vonatkoznak.
   SZÉSZ 37. § Árvízvédelemre, belvízvédelemre vonatkozó rendelkezések,
   
   „(9) Az építések és beavatkozások engedélyeztetése:A vízoldali töltéslábtól mért 60 m-es, illetve a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zónát, a fakadóvizes sávot, az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10 m-es védősávot, az árvízvédelmi töltéseket, a hullámteret és a másodrendű védvonalakatérintő építéseket és beavatkozásokat a vízkárelhárítás szakmai irányításáért felelős szervezet hozzájárulásának birtokában a vízügyi hatósággal engedélyeztetni szükséges.”
   
   A területre az általános előíráson túl a SZÉSZ 120. §-ban szabályozott SZEGED, A TISZA ÉS MAROS MEDER ÉS A GYÁLAI HOLTÁG TERÜLETÉREVONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [35] kerültek meghatározásra.
   SZÉSZ 120. §

„(1) Elsődlegesen vízgazdálkodási rendeltetésű terület előírásai:

1. A teljes hullámtér és a mentett oldali töltéslábtól számított 10,0 m széles tilalmi sáv elsődleges rendeltetése az áradások biztonságos levezetése, és a védekezés. Minden más területhasználatra csak akkor és ott kerülhet sor, ahol az az árvízi biztonságot nem veszélyezteti, az áradás gyors és biztonságos levonulását nem akadályozza.”

„(6) A Gyálai Holtág eltérő fkm-szakaszaira vonatkozó sajátos előírások

1. A 16+250 fkm-től a 18+000 fkm-ig tartó szakasz:
   1a. A Holtág rehabilitációs célokat szolgáló szakasza
   1b. A meder és közvetlen környezete a teljes rehabilitáció után mint vizes élőhely –
   bemutató – tanösvény és mikroklíma javító természeti terület szolgálja a várost.
   1c. Gyalogos és kerékpáros megközelítését biztosítani kell.
   1d. Kiszolgáló – tájékoztató létesítményt maximum 100 m2 alapterülettel, maximum
   4,5 m homlokzatmagassággal, az átemelő telepen lehet kialakítani.
2. A 15+470 fkm-től a Fehér parti átjáróig 16+250 fkm-ig tartó szakasz:
   2a. A rehabilitációt követően ez a szakasz „horgászvíz”-ként funkcionál. 2b. A jobb parton
   is ki kell alakítani a minimum 10 m széles kezelősávot.
   2c. Mindkét oldalon horgászstégek épülhetnek esővédővel, maximum 6,0 m2 alapterülettel,
   maximum 3 m homlokzatmagassággal.
3. A 12+700 fkm-től a 15+470 fkm-ig a Maty-ér torkolat alatti átjáróig tartó
   szakasz:
   3a. A 2760 m-es holtág szakasz a rehabilitációs munkák elvégzése és a l0 m-es baloldali parti
   sáv kialakítása után vízi tömegsport célokat szolgál.
   3b. A közel 3 km-es jobb parti területen 3 darab kikötőhely, esőbeálló, piknikhely
   kialakítható.
4. A Fehérparti út és a tervezett kikötői út közötti, mintegy 2,5 ha terület:
   4a. A lakossági vízisportot kiszolgáló létesítmények: csónaktároló-, kölcsönző-,
   szociális-, vendéglátó épületek és parkolók, sátorhelyek céljára kell
   fenntartani. Az épületek egyenként maximum 200 m2-es alapterülettel, valamint maximum 4,5 m
   homlokzatmagassággal épülhetnek.
   4b. Ugyanitt tájba illő, maximum 20 m magas kilátótorony – madárles – is
   elhelyezhető.
5. A 10+600 fkm-től a 12+700 fkm-ig terjedő szakasz: 5a. A teljes vízfelületen üzemszerű
   halászati övezet.
   5b. Innen a Szeged – Röszke közigazgatási határ és a Magyarország – Szerbia
   országhatár a Holt-ág sodorvonalában halad.
6. A Holt-ág baloldalán – részben a töltésen, részben a vízparton – kerékpáros-
   gyalogos utat kell kiépíteni több ütemben a Gyálai átemelő teleptől a Lúdvári szivattyú
   telepig.”

A környezetvédelmi követelmények a SZÉSZ 30. §-ban kerültek leszabályozásra.
SZÉSZ 30. § Környezetvédelmi követelmények

„(1) Föld- és talajvédelem

a) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során
biztosítani kell:
aa) a kitermelt (megmozgatott) föld ártalommentes elhelyezését;
ab) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet, ac) a
vízerózió elleni védelmet,
ad) a letermelt humuszos talaj elkülönített letermelését és termesztőközeg céljára történő
felhasználását; valamint
ae)a szélerózió elleni védelmet.

(2) Vízvédelem
a) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
b) A talaj és a felszíni-, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
c) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és az engedéllyel rendelkező kezelőnek való átadásáról.
d) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
e) Talaj- és talajvízszennyezés lehetőségét jelentő szabadtéri tevékenység csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton végezhető, mely során keletkezett és felfogott vizeket csak a megfelelő előtisztítás után szabad a befogadóba juttatni.
(3) Zaj-, rezgés- és levegővédelem
a) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek zaj, rezgés és légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a telek besorolása szerinti kibocsátási határértékeket.
(4) Hulladék
a) A város területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a keletkező hulladék elszállítása, felhasználása, illetve ártalmatlanítása biztosított.
b) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak zárt rendszerben, átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthető.
c) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.
d) A területen folytatott tevékenység felhagyásakor a hulladék ártalmatlanításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.
e) Közművek és ingatlanok építési munkáinál a kikerülő bontott anyagokat (pl. aszfalt, törmelék stb.) a Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó Telepre kell elszállítani.
f) Dögkút – amennyiben nem hulladék elhelyezésre szolgáló területre kerül, – mezőgazdasági vagy erdőövezetben, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások mellett elhelyezhető, ha a kijelölt védőtávolsága más rendeltetésű területek felhasználását nem zavarja.

(5) Katasztrófavédelem
a) A település katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a város II katasztrófavédelmi osztályba,
b) a települések ár- és belvíz veszélyeztettségi alapon történő besorolása szerint „B” azaz közepesen veszélyeztetett kategóriába
tartozik.
a) Ha a mértékadó külső tüzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:
ca) a közhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges, vagy
cb) az épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig, vagy
cc) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.”

Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelet (továbbiakban: Rendelet) határozza meg a helyi természetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket.

A dokumentáció alapján a tervezett létesítmény érinti a Rendelet 4. sz. melléklet 7. pontjában leszabályozott Gyálaréti Holt-Tisza helyi jelentőségű védett természeti területet. A Rendelet 8. mellékletében, valamint 9. sz. melléklet 3. pontjában foglaltakat be kell tartani.

Rendelet 9. sz. melléklet Szeged város helyi védelem alá tartozó természetvédelmi területeinek sajátos kezelési módjai

„3. Gyálaréti Holt-Tisza

3.1. Természetvédelmi célkitűzések:
A védelem célja az általános természetvédelmi célokon túl a megfelelő vízminőség fenntartása, a vadon élő állat-és növényfajok (kiemelten az őshonos halfajok, kétéltűek, mocsári teknős, nádi madarak) életfeltételeinek megőrzése. Hosszú távú cél a holtág környékének fás vegetációval történő részleges körbevétele.
3.2. Természetvédelmi stratégiák:
Hasznosítási lehetőségek: horgászat, halgazdálkodás, rekreáció, nádgazdálkodás, vízgazdálkodás.
3.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak:
A sajátos előírásoknál nem szabályozott kezelési módok, korlátozások, tilalmak és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott korlátozások és tilalmak alóli felmentések tekintetében a 8. mellékletben szabályozott általános kezelési előírások az irányadók.
3.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi területspecifikus kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.3.1.1. Élőhelyek kezelése:
3.3.1.1.1. A jelenleginél természetközelibb állapotok elérése érdekében szükséges a holtág természetbarát kivitelezésű rehabilitációja. A rehabilitáció során a tisztítatlan
szennyvizek és termálvizek bevezetését meg kell szüntetni. A holtág kotrása -az erősen szennyezett felső böge kivételével -nem jelentheti a meder teljes kiszárítását és az iszap teljes kiürítését, a kotrás szakaszokban valósulhat meg.

3.3.1.1.2. Mederrendezés során a meder 5%-át kitevő, legalább 3 m átmérőjű (lehetőség szerint ennél nagyobb) nádfoltok hagyandók vagy telepítendők a nádimadarak védelme érdekében.
3.3.1.1.3. A vízterületen újabb építmények, stégek stb. létesítése nem engedélyezett. Kivételt képeznek a rekreációs, illetve oktatási közcélokat szolgáló padok, pihenők, hidak, stb.,továbbá a vízterület kezeléséhez szükséges építmények. Ezek környezetbe illő kivitelezéssel, természetes anyagokból készüljenek. A meglévő stégek felújításánál természetes anyaghasználat javasolt, azokon felépítmények elhelyezése tilos. Rekreációt követően az elbontott stégek helyére újabbak koncepcióterv alapján, egységes megjelenéssel helyezhetők el.
3.3.1.1.4. A horgászat során korlátozott mennyiségű etető-és csalianyagot lehet felhasználni (3kg/horgászhely/alkalom), előetetés tilos. Szemetes horgászhelyeken horgászni tilos. Előbbi feltételeket a horgászengedélyekben fel kell tüntetni.
3.3.1.1.5. A fenti feltételek teljesülése mentesít a külön jogszabály szerinti természetvédelmi engedély beszerzése alól, az e feltételekkel végzett horgászat és halgazdálkodás
természetvédelmi ”

A hatályos településrendezési tervvel jelen tervezett beruházás összhangban áll.

A tervezett beruházás a helyi természetvédelmi rendelettel összhangban áll, amennyiben a továbbtervezésnél az alábbi feltétel biztosított:

– Mederrendezés során a meder 5%-át kitevő, legalább 3 m átmérőjű (lehetőség szerint ennél nagyobb) nádfoltok hagyandók vagy telepítendők a nádimadarak védelme érdekében.”

2. Röszke Község Jegyzője a megkeresésre 2017. november 15-én 2830-4/2017. számon az alábbi nyilatkozatot adta:

„2017. november 06. napján kelt, CS-06Z/01/08267-4/2017. iktatószámú megkeresésére a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 26. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, az (5) bekezdésnek megfelelően, figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. § (6b) és (6c) bekezdésére az alábbi nyilatkozatot teszem.

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2007. (VII. 26.) Kt. Ör. számú rendelete, továbbá Röszke helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről szóló 8/2007. (IV. 11.) Kt. Ör. rendelete alapján a

„Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása – a Gyálai-Holt- Tisza rehabilitációja” című KEHOP-1.3.0-15-2016-00016 azonosító számú projekt előkészítési feladatai közé tartozó környezeti hatásvizsgálati eljárás kapcsán csatolt környezeti hatástanulmányban és mellékleteiben foglaltak összhangban vannak a hivatkozott rendeletekkel, továbbá az egyéb önkormányzati szabályozással.

A fenti nyilatkozatomat Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének Röszke község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2007. (VII. 26.) Kt. Ör. számú rendelete, valamint Röszke helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről szóló 8/2007. (IV. 11.) Kt. Ör. rendelete alapján adtam ki.”

Az eljárásban belföldi jogsegély keretében bevont Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 0698-0021/2017. számon az alábbi nyilatkozatot adta:

„A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, az (5) bekezdés b) pontjának megfelelően megkeresésére az alábbi belföldi jogsegélyt adom:

Mint Önök előtt is ismert a Gyálai Holt-Tisza rekonstrukciójára vonatkozó KEHOP-1.3.0-15- 2016-00016 azonosító számú projekt letéteményese az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az ATIVIZIG által létrehozott konzorcium. Vezető konzorciumi tag az OVF, jelen dokumentáció engedélyese. Az ATVIZIG ugyanakkor konzorciumi partnerségén kívül a holtág és a beruházás kapcsolódó létesítményeinek vagyonkezelője és üzemeltetője is.

A Gyálai Holt-Tisza rekonstrukcióba vont szakaszán elsődleges cél, a VKI előírásainak megfelelően, a jó ökológiai állapot elérése, a biodiverzitás növelése, a degradált állapotok megszüntetése, a természetes folyásirány visszaállítása, a holtág teljes 18,66 km szakaszának összekapcsolása, valamint a megfelelő minőségű és mennyiségű vízpótlás biztosítása, a holtág ezen szakaszának újra bevonása az ökológiai hálózatba.

A javuló vízminőség a holtág menti mezőgazdasági termelésben a jó minőségű öntözővíz biztosításával pozitív változást eredményez. A víztározási kapacitás helyreállítása a belvízvédelmi biztonság javulását eredményezi. A lakosság egészséges életfeltételeit is közvetlenül javítja.

Fenti célok megvalósítása érdekében a holtág rekonstrukciójára van szükség, a mederszelvények és nyomvonal tervezése során törekedni kell a korábbi, természetes állapotok elérésére. A rekonstrukció során a mederben akkumulálódott iszap eltávolítása, és a szennyezőforrások (használt termálvizek) kizárása kiemelt fontosságú. Ezen beavatkozások képezik alapját a jó ökológiai állapot megteremtéséhez szükséges feltételeknek. A mederben felhalmozódott iszap eltávolításán túlmutatóan, a holtág hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében, a természetes viszonyokhoz illeszkedő vízpótlás megvalósítása meghatározó jelentőségű. A friss víz pótlását a Tisza folyóból a hullámtéri csatornán és a Hattyasi szivattyútelepen történő átvezetéssel lehet biztosítani.

A dokumentációt és a megvalósuló projekt műszaki tartalmát, mint konzorciumi tag ismerve a projekt elemek műszaki tartalmával egyetértünk, ahhoz kiegészítést, egyéb tényt, adatot közölni nem kívánunk.

A projekt keretén belül megvalósuló cél elérése, nem csak üzemeltetői/vagyonkezelői szempontok figyelembe vételével szükséges, de az ott élő lakosság és a Szeged város régóta húzódó környezetvédelmi és vízvédelmi problémáját hivatott megoldani.”

*

A környezetvédelmi hatóság a Rendelet 8. § – 10. §-ban foglaltak alapján az alábbiak szerint biztosította a nyilvánosság bevonását az eljárásba:

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján hatóságom a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton az alábbiak szerint értesítette:

Az eljárás megindítását követően hatóságunk 2017. november 6-án honlapján, valamint hivatalában közzétette a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó

közleményt, ezzel egyidejűleg azt megküldte Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjének és Röszke Község Jegyzőjének, hogy gondoskodjanak annak közhírré tételéről. Az országos társadalmi szervezetek értesítetése e-mailen keresztül megtörtént.

A tervezett tevékenységgel kapcsolatos közlemény Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2017. november 9-től 2017. december 8-ig, Röszke Község Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2017. november 10-től 2017. december 9-ig közzétételre került, mellyel kapcsolatosan észrevétel nem érkezett.

A közmeghallgatásra 2017. december 14-én – melyről szóló hirdetményt a környezetvédelmi hatóság 2017. november 6-án honlapján közzé tette, és megküldte az érintett önkormányzatok jegyzőinek, hogy gondoskodjanak a hirdetményezéséről

– a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala előadótermében a Szeged, Derkovits fasor 7-11. szám alatt került sor.

Az érintettek értesítése CS-06Z/01/08267-11/2017. számon megtörtént.

A közmeghallgatásról szóló közlemény Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2017. november 9-től 2017. december 8-ig, Röszke Község Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2017. november 10-től 2017. december 9-ig közzétételre került.

A közmeghallgatás időpontjáig észrevétel nem érkezett.

A közmeghallgatáson a tervező és a hatóság képviselőin kívül a közmeghallgatáson készült jelenléti íven szereplő érintettek jelentek meg.

A jelenlévők a környezetvédelmi hatóság által lefolytatott eljárásról és a tervezett beruházásról szóló tájékoztatást meghallgatták, ezt követően kérdések, észrevételek hangzottak el az alábbiak szerint.

Nacsa Jánosné:

A Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör Egyesület elnökeként a helyi lakosok kérdéseit tolmácsolom.

Milyen ütemben kezdik el a munkát, mert aggódnak, hogy nehogy a költségek már ne fedezzék a helyi lakosoknak legnagyobb problémát jelentő Feketevíz böge kotrását.

Másik problémát a hulladékszállítással kapcsolatban látják, melynek zavaró hatása miatt azt kérik, hogy az lehetőleg a lakott területen kívül történjen.

A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, észrevételekre a válaszokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából eljárt Viziterv Environ Kft. képviselője, az eljárásba ügyfélként bevont ATIVIZIG, illetőleg hatóságunk képviselői adták meg az alábbiak szerint.

Müller Zoltán (Viziterv Environ Kft.):

A szállítási útvonalakat úgy terveztük, hogy lakóházaktól a lehető legtávolabb haladjanak el a szállító járművek. Természetesen a kivitelezők fogják a konkrét

szállítási útvonalakat meghatározni. Nyilvánvalóan a kivitelezőknek is érdeke, hogy ne legyen konfliktus az ott lakókkal, illetve a hatóság is igyekszik előírásaival biztosítani azt, hogy határérték feletti porterhelés kialakulhasson.

Tekintettel arra, hogy a projekt kulcsfontosságú eleme a Feketevíz kotrása, mint legproblémásabb terület, a projekt gazdája is így kezeli ezt, mert amennyiben ezt nem tudják megoldani, akkor a projekt a célját nem éri el.

Kozák Péter (ATIVIZIG):

A kivitelezőnek egy organizációs tervet kell készítenie, melynek része a szállítási útvonalak kérdésköre. Ezt az érintettek bevonása után fogja a vízügyi igazgatóság elfogadni.

Hatóságunk a közmeghallgatáson is megadta válaszát az elhangzott kérdésekre, észrevételekre, amely az alábbiakban foglalható össze.

A Hatóság eljárásai során igyekszik az időleges zavaró hatásokat előírásaival minimalizálni, és ezt a tevékenyég folyamatos ellenőrzésével biztosítani.

A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet hivatalunk a Rendelet 9. § (9) bekezdése alapján elektronikus úton CS-06Z/01/08267-31/2017. számon honlapján közzétette.

A határozatot a Rendelet 10. § (1) bekezdése és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban Kvtv.) 71. § (1) bekezdés b) pontja alapján hoztam meg.

A környezetvédelmi engedély a Rendelet 10. § (4) bekezdés a) pontja szerint tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére – és ha lehetséges – megszüntetésére vonatkoznak.

Az engedély érvényességi idejét a Rendelet 11. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés alapján határoztam meg.

A környezetvédelmi hatóság jelen határozatot a Kvtv. 71. § (3) bekezdése értelében – jogerőre emelkedésre tekintet nélkül hivatalában, honlapján – nyilvánosan közzéteszi.

A környezetvédelmi hatóság a tárgyi eljárásban CS-06Z/01/08267-5/2017. számú határozatával függő hatályú döntést hozott, amely döntés jelen határozatra tekintettel nem emelkedik jogerőre.

Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2018. január 2.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 4. számú mellékletének 18.2. és 20.5. pontja alapján határoztam meg.

A jogorvoslati eljárási díját a FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése alapján állapítottam meg.

A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam.

A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta.

A környezetvédelmi engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység jogkövetkezményeit a Rendelet 26. § (4) bekezdése határozza meg.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (továbbiakban: törvény) 2. (1) bekezdése szerint az eljáró hatóság az általa hozott döntéseket hirdetményi úton kézbesíti, így hatóságunk ezen döntését – külön levéllel – megküldi az eljárásban érintett, hatásterületen lévő Szentes Város Jegyzőjének, aki gondoskodik annak közzétételéről. A törvény 2. § (2) bekezdése alapján a döntés kézbesítésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.

A Ket. 14. § (3) bekezdés f) pontja alapján a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánításra.

A Kr. 2. § (4) bekezdése alapján a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított, az 1. mellékletben meghatározott településeken megvalósuló, a vizek kártétele elleni védekezést és vízbázisvédelmi célokat szolgáló, vízgazdálkodási és kármentesítési célú projektekkel (a továbbiakban beruházások) összefüggő, a 2. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

Hatóságom hatáskörét a Rendelet 7. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet

8. § (1) bekezdése állapítja meg.

Szeged, 2017. december 20.

Dr. Holubán Csilla
járási hivatalvezető nevében és megbízásából:
Dr. Mader Balázs
osztályvezető

Kapja:

1. Országos Vízügyi Főigazgatóság 1012 Budapest, Márvány u. 1/D. tv.
2. Viziterv Environ Kft. 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.
3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály 6000 Kecskemét, József Attila u. 2.
4. CsMKH Szegedi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály6727 Szeged, Derkovits fasor 7-11. b.p.
5. CsMKH Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály 2. Földhivatali Osztály 6724 Szeged, Kálvária sgt. 41-3. b.p.
6. CsMKH Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály 6800 Hódmezővásárhely, Rárósi út 110. b.p.
7. CsMKH Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály 2. Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. b.p.
8. Szeged Város Jegyzője 6600 Szentes, Kossuth tér 6.(kifüggesztésre, külön levéllel)
9. Röszke Község Jegyzője 6758 Röszke, Felszabadulás u. 84.(kifüggesztésre, külön levéllel)
10. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Ig. Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 6728 Szeged, Napos út 4.
11. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 6721 Szeged, Berlini krt. 16-18.
12. ATIVIZIG 6720 Szeged, Stefánia 4.
13. Irattár

Az eredeti dokumentum a gombra kattintva letölthető