Gyálarét 1921-2021
Gyálarétet a valamikori Torontál vármegye részeként a Trianoni béke diktátumot megelőzően 1918. november 18-án megszállta a Szerb hadsereg. Ez a megszállás az utólagos béketárgyalásoknak és az akkori polgármester Somogyi Szilveszter tárgyalásainak eredményeképp a Tisza-Maros szög kilenc faluja, köztük Újszeged és Gyála község is felszabadult a Szerb megszállás alól és ismét Magyarország része lehetett. Ennek pontos napja, 1921.augusztus 22. Az ezt követő hónapban költözött Gyála községbe és kezdte meg tevékenységét az első lakos, Martini Károly jegyző. Így született Gyálarét.
Ezt a 100 évvel ezelőtti eseményt és az azt követő történelmi időket elevenítettük fel 2021.augusztus 22-én .
Ünnepi megemlékezés a 100 éves Gyálarétről
A száz évvel ezelőtti történelmi eseményeket és Gyálarét 100 éves emlékképeit Dr. Marjanucz László történész, a Szegedi Bölcsésztudományi Egyetem tanára idézte fel, aki történészi pályafutását a szegedi Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztályán kezdte, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén folytatta, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Modernkori Magyar Történeti Tanszék emeritus docense. 1984-ben doktorált a szegedi egyetemen Hódmezővásárhely dualizmuskori gazdaságtörténetéből. 1995-ben az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága a „történelemtudomány kandidátusává” nyilvánította, 2007-ben pedig a „habilitált doktor” címet szerezte meg, ami tradicionálisan az egyetemi előadás tartásának tanári jogát jelentette. Számos külföldi egyetemen kutatott és tanított ösztöndíjasként. Így Bielefeldben, Freiburgban, Bécsben, Berlinben, Göttingenben, Lipcsében, Amsterdamban és Temesvárott. 2009-ben az Országos Honismereti Szövetség a Bél Mátyás Díjban részesítette, 2020-ban pedig az Információs és Technológiai Minisztériumot vezető államtitkár a felsőoktatásban végzett eredményes munkájáért „Pedagógus Szolgálatért” érdeméremmel tüntette ki.
Gyálarét történelmének legszakavatottabb ismerője, az ő munkája a Trianon szülötte című könyv, amely két kötetben tárja elénk Gyálarét történetét egészen az 1950-es évekig.
Ezt követően Dezső Dóra népművelő, drámapedagógus és Szűcs Miklós népzenész előadásában ünnepi zenés verses műsort hallhattunk.
Végezetül a Művelődési Házban fotó kiállítást tekinthettünk meg régi családi képekből és Gyenes Kálmán itteni tájról és itteni emberek hétköznapi életét bemutató képeiből.
A kiállítás mellett vendéglátás és meglepetésként Németh József saját készítésű díjnyertes pálinkáiból és boraiból is kóstoló várta az érdeklődőket.
Szűcs Miklós népzenész, mesemondó. Hegedűn, kobzon, citerán, furulyán, és saját maga készítette alternatív hangszereken játszik. Énekének és hangszereinek köszönhetően bejárta egész Európát, Szicíliától Norvégiáig, Londontól Szibériáig. Sokszor táncegyüttesekkel, de főként a Jánosi zenekar énekeseként, amiről ezt írták egy kritikában:
„Szűcs Miklós az Alföldön él, ha hívják, jön-megy és énekel. Olyan természetességgel, ahogyan beszél, jár vagy eszik az ember. Semmi tetszelgés, kimódoltság vagy művészi allűr nincs az előadásában. Éppen ettől hiteles annyira, amennyire Bartók énekesei lehettek. Szövegmondása is élményszerű, minden szavát érteni.”
Dezső Dóra versmondó, művelődésszervező, irodalom tanár, drámapedagógus.
Hivatása szerint népművelő és pedagógus. Közel 50 éve áll ki emberek elé, hol versekkel, hol saját maga által írt szövegekkel.
Így ír önmagáról; A versmondás, a mások előtti megszólalás sohasem öncélú. Az engem foglalkoztató gondolatokról, az élet küzdelmeiről, szépségeiről szólni verseken, prózai írásokon keresztül feladat, és öröm, s hat gyermekünk felnevelése után maga a teljesség.
Köszönjük a felemelően szép előadást!
Köszönjük az ünnepi előadást. Szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy szakavatott kézből ismerhetjük meg gyökereinket. Dr. Marjanucz Lászlónak köszönjük a tudományos igénnyel, mégis közérthető nyelvezettel írt és előadott történelmi tanulmányt.
Boldog születésnapot Gyálarét!
DELMAGYAR – A 100 éves Gyálarétet ünnepelték
A 100 éves Gyálarétet ünnepelték
Augusztus 22-én, 100 évvel ezelőtt vált szabaddá és újra magyar településsé Gyálarét. Ezt előadással, kulturális műsorral és fotókiállítással ünnepelték meg szombaton. Gyenes Kálmán képei is láthatók a gyálaréti emberek hétköznapjairól és a gyálaréti tájakról.
1921. augusztus 22-én szabadították fel Gyálarétet a szerb megszállás alól, így ismét Magyarország része lett, első lakója pedig Martini János jegyző volt – erről a 100. évfordulóról emlékeztek meg szombaton a városrészben. A főtéren Marjanucz László történész, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi oktatója idézte fel a 100 évvel ezelőtti történelmi eseményeket és Gyálarét 100 éves emlékképeit.
– Tavaly Trianon 100. évfordulójáról emlékeztünk meg, idén pedig a szerb csapatok a megszállt országrészekből való kivonulását ünnepeljük, tehát Gyálarét szabaddá válására, újbóli Magyarországhoz való tartozásáról is megemlékezünk – hangsúlyozta a történelemtudományok doktora.
Módosították a határvonalat
Hozzátette: Trianonban csak a politikai határokat húzták meg a győztesek, Magyarországtól elcsatolni kívánt területek politikai határvonalairól rendelkeztek.
– Ennek jogi érvényre emelése időbe telt, ezért volt 1 év a két esemény között. Azonban a békediktátum egyik pontja intézkedett arról, hogy a konkrét határvonal meghúzásáról a határmegállapító biztosság dönt, ennek tagjainak pedig lehetőségük volt arra, hogy a igazságtalanság esetén módosíthatják a határvonalat békés körülmények között, de csak szűk sávban, ennek köszönhető, hogy ma Gyálarét hazánkhoz tartozik – mutatott rá.
Könyvet írt Gyálarétről
Elmondta: 3 évig volt megszállás alatt a település, a szerbek kivonulásával pedig új élet kezdődött a Nagyrétnek nevezett területen. Marjanucz László 2 kötetben foglalta össze Gyálarét történetét egészen az 1950-es évekig, éppen ezért az ünnepségen a Trianon szülötte című könyveinek tartalmait is ismertette
– Lichtenegger Gyula nagybirtokos és Récsei Ede ügyvéd meghatározó személy volt a település felvirágoztatásában. Telepes falu létrehozására alkalmasnak ítélték Gyálát, így 1923-ban 213 házhelyet hoztak létre. Jöttek Szegedről és a környező falvakból, jöttek az állásukat elvesztett tisztviselők és a menekült magyar honfitársak is. Ők vállalták, hogy a kiosztott házhelyeket az előírtaknak megfelelően benépesítik, és a juttatott földből tartják fenn az életüket. Így keletkezett jött létre a nagyközség – magyarázta a történész.
Kiderült: a településről az első hivatalos dokumentum 1931-ben jelent meg, ekkor saját jogon szabályokat hoztak létre saját maguk számára, valamint vezetőket választottak, tehát elkezdődött az önkormányzati rendszer kialakítása. Megjegyezte, a dokumentumban nagyközségnek és Gyála-Nagyrétnek nevezték magukat.
Mint ismert, Gyálarétet – több más községgel együtt – 1973-ban Szegedhez csatolták, ezzel önállósága megszűnt, de 2015 februárjától a településen részönkormányzat működik.
Gyenes Kálmán fotói is láthatók
A Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület eseményén Dezső Dóra népművelő, drámapedagógus és Szűcs Miklós népzenész is fellépett, míg a művelődési házban fotókiállítás nyílt régi családi képekből és Gyenes Kálmán fotóiból. Meglepetésként pedig Németh József saját készítésű, díjnyertes pálinkáiból és boraiból kaptak kóstolót a vendégek.
Délmagyarország 2021.augusztus 22.
DELMAGYAR – A 100 éves Gyálarétet ünnepelték
A rendezvény támogatói, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Bethlen Gábor Alapkezelő
