Csongrád Megyei Kormányhivatal Tárgy: Gyálai Holt-Tisza pilot tesztre vonatkozó kifogások
Szegedi Járási Hivatala
Hatósági Főosztály 2.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály
A Csongrád Megyei kormányhivatal CS-06/Z01/004177-5/2020 iktatószámú levelében jelezte egyesületünk felé,
hogy észrevételeket csatolhatunk az Adept Enviro Kft. képviseletében Sinka Tibor 2020.április 28-án a Gyálai –Holt-Tisza területén történő környezetszennyezés kármentesítéshez kapcsolódó PILOT-tesztekre vonatkozó beavatkozási tervekkel kapcsolatosan.
Észrevételeinket a következőkben foglaljuk össze.
1. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a bevezető rész nem említi meg, hogy a lakosság részéről a kármentesítési eljárással kapcsolatosan komoly aggályok merültek fel. Az illetékes vállalatok és cégek évtizedes hanyagságukat tetézik azzal, hogy az általuk előidézett helyzetből fakadó károkat továbbra is a környék lakosságának a terhére szándékoznak orvosolni.
2. A benyújtott dokumentum nem nevezi néven a súlyos környezetszennyezést előidéző vállalatokat és cégeket. A MÁV, a Flóratom Kft., az ATIVIZIG és Szeged városa egyaránt okolható a súlyos környezetszennyezésért.
3. A benyújtott dokumentumból hiányzik a Flóratom Kft. megjelölése, mint napjaink fő szennyezője: a melegháza fűtésére használt termálvíz fenol indexe a megengedett határértéket messze meghaladja; a több ezres mért fenol index érték felveti azt a lehetőséget, hogy a holtágban megjelenő fenol esetleg egyéb technológiai beavatkozás eredménye; erre vonatkozóan nincs reflexió, megjegyzés a benyújtott dokumentumban.
A víz piros színű, zsíros és bűzös, amely felveti más, még meg nem nevezett szennyező jelenlétét; a termál csurgalék víz nem zsíros és bűzös. A holtágban található víz időszakosan felduzzasztásra kerül, majd egy-két hét elteltével a piros, zsíros, büdös víz szinte hirtelen 0,5m-rel csökken; vélelmezzük, hogy leengedik a Tiszába.
4. A benyújtott dokumentum nem tesz említést arról, hogy bárminemű munka – PILOT tesz, iszap kitermelés – előfeltétele a szennyező források megszüntetése, ami vonatkozik a Flóratom Kft. szennyvíz betáplálására is.
5. A tudomásunka jutott információk szerint, a rehabilitáció és tereprendezés után kialakításra kerülő part menti sétaút alatt vinnék el a Flóratom Kft. saját vezetékét, amin keresztül közvetlenül a Tiszába engedhetné azt a szennyező termálvizet, ami jelenleg a holtágat terheli.
6. A benyújtott záró dokumentációból világosan kiderül, hogy a fém, félfém, nehézfém, szénhidrogénszármazék és mikrobiológiai szennyezettsége a holtági iszapnak olyan magas, hogy csak „C” besorolást kaphat, amelyet a Bio Aqva Pro Kft hatástanulmánya 2017. évi tanulmánya meg is jelöl. Ennek ellenére a bemutatott technológia ezt teljesen figyelmen kívül hagyja. Ezt a kotrási iszapot itt kezelni tilos, a Pilot teszt helyi elvégzése is szándékos veszélyeztetésnek minősül. Csak elszállítani lehet, azt is szigorúan ellenőrzött körülmények között, védőfelszereléssel ellátott munkások részvételével.
7. A dokumentum nem tesz említést arról a tényről, hogy a holtág legszennyezettebb részei belterületi lakóövezeten haladnak keresztül és a szennyezettségéből adódóan, nyílt szennyvízcsatornának tekinthető.
Ezt a helyzetet az itt lakók évtizedek óta tűrik. Sokan emlékeznek még arra, hogy a holtágban tisztavizű strand üzemelt. Az pedig, hogy a szennyezett iszapot szinte a víz partjára szándékoznak kiteríteni, egyenesen elfogadhatatlan. Ha a Maty-ér rehabilitációja során megoldódott az iszap elszállítása és elhelyezése, amely nem volt ilyen szennyezett, reméljük, a gyálai holtág esetében is sikerül elfogadható megoldást találni.
8. A dokumentum szerint, a PILOT teszt környezetre mért hatását nem vizsgálták.
9. a magas fém és félfém tartalmú iszap kitermeléséről elszállításáról, esetleg a kezelés különböző lehetőségeiről (pl. fitoremedáció) egy szó sem esik a beadványban
https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/holt-tisza_9.html
10. a pilot teszthez addig nem kezdhetnek, amíg a fém és félfém tartalmú gócpontokat nem termelik ki és nem szállítják el!
11. A 15-ös pontban, a beavatkozási tervben – a kötelező tartalmi elemeken felül – ismertetni kell a következőket:
a) kizárólag fém- és félfém tartalom miatt veszélyes hulladéknak minősülő pontszerűen szennyezett iszap horizontális és vertikális területi elhelyezkedéseit, az onnan kitermelendő iszap hulladék mennyiségeit és azok kezelésére, esetleg átadására vonatkozó részletes terveket;
b) a kizárólag TPH és PAH szennyezett iszap horizontális és vertikális területi elhelyezkedéseit mennyiségeit és azok kezelésére vonatkozó részletes terveket
c) a határérték alatti TPH, PA H, fém- és félfém tartalmú iszap horizontális és vertikális területi elhelyezkedéseit, mennyiségeit, és azok kezelésére vonatkozó részletes terveket;
d) átnézeti helyszínrajzon egymástól lehatárolva kell ábrázolni az eltérő kezeléseket igénylő
iszapokat az alábbi bontás szerint:
i. kizárólag fém és félfémtartalom miatt helyben kezelésre esetleg átadásra kerülő veszélyes
hulladéknak minősülő pontszerűen szennyezett iszaphulladék;. kizárólag TPH és PA H szennyezettségű, kezelésre kerülő iszap;
j. a határérték alatti T P H , PAH, fém- és félfém tartalmú iszap.
A 15. pontban leírtak egyikét sem teljesítette a beadványban.
12. A dokumentum szerint a kitermelt iszap, mint hulladék kezeléséhez, elhelyezéséhez (pilot projekt, illetve további beavatkozás) hulladékgazdálkodásra vonatkozó engedély iránti kérelmet kell benyújtani a hatályos jogszabály szerinti tartalommal.
A kötelezett azonban
– hulladékgazdálkodási engedélyt nem kért arra hivatkozva, hogy a pilot teszt a meder szakaszban történik, így az nem hagyja el a medret.
– de a pilot teszthez a 02176/3 helyrajzi szám 16+450-16+950 szelvényből is 200-200 köbméter iszap kitermelését tervezik a kotrás úszó kotró segítségével a meder szélére, ahol is gravitációs víztelenítés történne.
A vízben található kórokozók, baktériumok nemcsak a mederbe folynának vissza, hanem a part talajába is!
– a víztelenítés után gépkocsival szándékoznak átszállítani az iszapot.
– EZ AZ ISZAP ELHAGYJA a MEDRET!
13. A dokumentum szerint beavatkozási tervet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. számú melléklete tartalmi követelményeinek megfelelően kell összeállítani. A PILOT teszt során kialakításra kerülő kezelőteret és üledékfogadó homogenizáló teret a felszín alatti vízbe történő bevezetések megelőzésére, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében vízzáróan- és a szennyezőanyagoknak ellenálló kivitelben kell
kialakítani
– nincs a tervben utalás ennek megvalósulására
14. A pilot teszt helyszíne nem felel meg a 20/2006.(IV.5) KVM rendeletben a 3§ 4. pontjában
előírtaknak miszerint
„A hulladéklerakó telekhatára és összefüggő lakóterület, lakóépület,
valamint más, védendő területek, létesítmények között a védőtávolságot a
környezetvédelmi hatóság állapítja meg, amely – ha egyéb jogszabály eltérően
nem rendelkezik, akkor – nem lehet kevesebb, mint:
a) veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 1000 m
b) nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 500
c) inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 300 m”
Ugyancsak nem felel meg a törvényi előírásnak a terület, mert az előírt talajvíz magassága jóval meghaladja az előírt 1,5 métert, hiszen a talajvízszint alsó határa jelen esetben a meder alja.
A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2011. (X.04.) önkormányzati rendelete a pilot tesztre megnevezett Szeged 02185/2 hrsz. holtág meder szakaszt védetté nyilvánította. Oda veszélyes hulladék nem szállítható! Gyakorlatilag egyik mederszakaszból áttennék a másikba a súlyosan elszennyezett iszapot.
A kezelőhely 300-500 méterén belül minősített termőföldek vannak és a helyi gazdák, ha kell, bírósági úton védik meg földjeiket a szennyezés okozta károktól.
Lakott területeket is érint a 02185/2 hrsz. ingatlan már alig 200-300 méteren belül is. Tehát az 500 méteres védőtávolság sincs meg a környező kiskertes lakóingatlanoktól!
A Tompaszigeti kiskertekben a 2019.október 13-i önkormányzati szavazáson 24 utcából 576 választásra jogosult, ott állandó bejelentett lakcímmel rendelkező lakos volt a választási listán. Természetesen ennél jóval többen laknak ezen a részen, akiknek az egészségét, mindennapi életét károsítaná a veszélyes üzem.
Miféle megfogalmazása az a helyszín kiválasztás előnyeinek, hogy a helyszín lakott területektől „viszonylag” távol essen? A törvény nem viszonylagos távolság betartására kötelez, hanem pontosan előírja az 1000 méter védőtávolságot!
Az 1000 méter Gyálarét település szélét is beteríti.
436 méter hatásterületet számítanak, de nincs megbízható szakirodalom a szaghatásra sem és mivel ez próba teszt a levegőbe kerülő káros anyagokról sincs. Nem felel meg a valóságnak, hogy a szaghatásra nincsenek adataik! A lakossági fórumon
Nem csupán levegő tisztaság védelemről van szó! Mi civilek nemzetközi példákból már tudjuk, hogy ez a beavatkozás nemcsak egyszerűen bűzös, de így mondták idézem: élni se lehet mellette.
Úgy gondolják, hogy rajtunk majd kipróbálják?
A táblázatban szereplő magas KOI/kémiai oxigénigény/ és BOI/biológiai oxigénigény/ tartalom, (KOI 1153!) ami többszörösen túllépi a külön engedéllyel megemelt határértéket is, egyértelműen arra mutat,
hogy tisztítatlan szennyvízzel együtt érkezik a termál csurgalékvíz a Gyálai Holt-Tiszába.
A cég ezeknek a kirívóan magas értékeknek ellenére rendelkezik hatósági engedéllyel és az ATIVIZIG befogadó nyilatkozatával.
16. Hogyan történhet meg, hogy nyílt vizű csatornába szennyvíz folyhat, veszélyeztetve a lakosságot és a környezetet?
Közérdekű bejelentést tettünk az ügyészségre, emiatt jelenleg nyomozás folyik a Btk.241.§-1 pontjába ütköző veszélyeztetéssel elkövetett környezetszennyezés miatt.
Ki a felelős?
Szeged, 2020.május 05.
Tisztelettel
Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület
https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/hatter-levelezes.html