Gyálarétről…

Településünk, fekvésénél fogva, kivételesen gazdag történelmi múlttal rendelkezik.

Itt Lúdváron  találták meg a Móra Ferenc Múzeum régészei a mintegy 7500 éves idolt, a Lúdvári Vénuszt, amely lelőhelyéről kapta nevét.

A Lúdvári Vénusz Dr. Trogmayer Ottó ásatásán, 1965-ben került elő a korai újkőkori Körös kultúra lúdvári településén. A kultikus rendeltetésű agyagszobrocska a kőkori termékenység istennőt a Magna Matert jelképezte. A lelet természet-tudományos kormeghatározások szerint a Kr.e. 5000 körüli időszakból származik, tehát mintegy 7500 éves, a Körös kultúra csoporthoz tartozik. A kultúra települései mindig víz közelben, szorosan a vízparton, vagy ártéri szigeteken helyezkedtek el. A kor embere kis családi, felmenő falú nyeregtetős un. paticsfalú (agyaggal betapasztott, fonott sövényfal) lakott. E népesség kultúrája az újkőkori fejlődés élvonalában járó mezopotámiai égei balkáni kultúrkör legészakibb kisugárzása volt.

Ezért a lúdvári leletek nemcsak helyi jelentőségűek, hanem az európai kultúra egyik legkorábbi bizonyítékai.

Egyesületünk birtokába került örökségként, a Lúdvári Vénusz pontos másolata.

A Tisza 96 folyamszakaszának átvágásával 1885–ben Gyála falu elszakadt a rétjétől, majd „Trianon” véglegesítette az elszakadást.

A Tisza jobb oldala és a Holt-Tisza által bezárt terület a mai Gyálarét.

Akkoriban csak szántóföld és néhány tanya volt ezen a területen. A falut a rétjével komp kötötte össze, így tudták a szántót beművelni.

Gróf Szapáry Géza 1888-ban pompás vadászkastélyt építtetett a mai major területén, melynek most csak a helyét tudnánk megmutatni a Gyálarétre látogatóknak, mert 1945 után, túlbuzgó pártkáderek úri csökevénynek minősítették a szép vadászkastélyt, ezért lebontatták, és széthordták téglánként.

A berendezés is áldozatul esett ennek az ostoba pusztításnak.

A Szapáry család után Lichtenegger Gyula és neje Csorja Zsuzsánna, valamint Vécsey Ede lettek a helység nagyobb birtokosai. Okos gazdálkodás által alig több mint egy évtized alatt milliós vagyonra tettek szert.

Lichtenegger Gyula és Csorja Zsuzsanna házasságából nem született gyermek, ezért Csorja Zsuzsanna 1931-ben bekövetkezett halála után, vagyonukból, nagy értékű ingatlanokat hagytak mind a Katolikus, mind a Református egyházra!

Azóta is a Református Egyház tulajdonában van a Szeged Kárász utca 15 számú impozáns épület.

A Katolikus Egyház, ezen belül, a Szeged Belvárosi Plébánia, egy nagy értékű, Dugonics téri ingatlant, a mai Katolikus házat kapta.

A falu megalakulása 1921. október 1-ére datálható, ekkor kezdte meg Martini Károly jegyzői tevékenységét és a községszervezést.

A településen 1923-ban alakítottak ki házhelyeket  /213, egyenként 600 négyszögöleseket./ A Katolikus Egyház részére,  templomépítés céljára mértek ki telket, arra az esetre, ha majd a községnek egyházi téren akaratnyilvánításra képes szervezete lesz.

1931-ben alakult meg az első képviselőtestület, amelynek Szalma János esküdt is tagja volt. Unokája és annak családja ma is Gyálaréti lakosok. Az első bíró Kocsis Savanya Antal, községi jegyző ekkor, Székely Tivadar volt.

A képviselőtestület 1932-ben a következő döntéseket hozta, melyek elengedhetetlenül szükségesek voltak a falu társadalmának megszületéséhez.

Községháza építés, elemi iskolaépítés, postaügynökség megalakítása. Gondoskodtak a tűzvédelemről, első tűzvédelmi parancsnok, Moldovay Árpád tanító volt.

Döntöttek összekötő út megépítéséről, községi hajtókocsi vásárlásáról és községi kút fúrásáról.

Döntés született közszolgálati harangtorony és harang felállításáról. A harangtorony a tér közepén állt és az időt is jelezte naponta három alkalommal, reggel és este 6 órakor, valamint délben 12 órakor. Az első körorvos Dr. Koczka Sándor volt Gyálaréten.

A község 1950-ig polgári közigazgatás alá tartozott, majd 1950-után bevezetésre került a szovjet mintára kialakított tanácsrendszer. Településünket 1973-ban Szeged városhoz csatolták, de ma is összeköti az itt élőket egy sajátos identitás tudat.

Az 1960-as évek közepén épített vadászház, ma Borostyán birtok néven üzemel. A Tisza közelsége, valamint az árnyas fák övezte tó, kellemes kikapcsolódást ígér.

A major területére érdemes kerékpárral ellátogatni, akár a városból is. Itt a táj gyönyörű, békés, mindig kellemes a széljárás és a horizonton belátható Szeged, Mihálytelek, Röszke.

• 

• 

• 

2011-ben Szeged város önkormányzata természetvédelmi területté nyilvánította a major területén a Gyálaréti gulyajárás helyét, a természet közeli gyepterület megóvása érdekében. Így ökoturisztikai célra különösen alkalmassá vált ez a terület.

Ez lehet Gyálarét jövőjének záloga is, mert turisztikai célra könnyen alkalmassá tehető ez a szép fekvésű település.

Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület