Honismereti tábor 2022.július 4-től július 8-ig

Kezdőoldal

Archívum

Az előzetes tervek szerint a Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület 2022. július 4-től-július 8-ig, délelőtt 9-12-ig, ingyenes honismereti tábort indít gyerekeknek 10-éves kortól.

  • Első napon hétfőn, kerékpárral végig járnánk a Gyálarétet körül ölelő kistöltésen vagy nyúlgáton Gyálarét területét, megemlékezve a Lúdvári Vénuszról, annak lelőhelyéről, a hajdani kastélyról, a majorról és annak lakóiról.
  • A gyerekeknek nyomtatnánk térképet, azon berajzolhatnák azokat a helyeket ahol jártunk.
  • A következő napon ellátogatunk az Alsóvárosi Rendházba, ahol körbe vezetnének bennünket és bemutatnák a rendház történetét.
  • Másnap a hallhatnának a gyerekek a Gyálaréti gulyajárás jelentőségéről, a természetvédelem jelentőségéről, a Tiszáról annak történetéről, a Tisza szabályozásáról és arról hogyan alakult ki a Holt-Tisza, annak jelenlegi állapota és a rehabilitációs munkálatok is szóba kerülhetnének.
  • A negyedik napon a Cuháré Kulturális Egyesület „Elindultam szép hazámbúl” címmel rendhagyó énekórát, utána néptánc bemutatót tartana a gyerekeknek.   Ez előkészítené a másnapi utazásunkat.
  • Az utolsó napon, pénteken buszos kirándulással fejeznénk be a tábort. Ellátogatnánk Romániába, a tőlünk 25 km távolságra lévő Nagyszentmiklósra, Bartók Béla szülőházához.  A német temetőben szülei és nagyszülei sírjára vinnénk virágot, a Náko kastélyban, ha az látogatható,  megnéznénk a Bartók relikviákat. A honfoglalás kori nagyszentmiklósi kincsekről is beszélhetnénk és Csanádon megemlékeznénk Ajtony vezérről, Gellért püspökről, Csanád vezérről.
  • Visszafelé pedig a szerbiai Gyála községbe is betérnénk. Ez az elszakított testvér-részünk az eredeti falunk. Itt 1849.03.26-án a Perczel Mór seregéhez tartozó, Igmándy Sándor vezetette híres csatáról is megemlékeznénk.
  • Szülők-nagyszülők, érdeklődők is velünk tarthatnak!

Honismereti tábor Gyálarét 2018.07.03.


A mai napon látogatást tettünk az Alsóvárosi Ferences Rendházban.
Megismerhettük annak történetét, és a szerzetesek török időbeni helytállását, szegények iránti szolgálatát. Innen indultak a török ellen a seregek, majd 150 év múlva Zentán, a Zentai csatában sikerült a törököt végleg legyőzni. Pénteken Zentára utazunk, ahol megemlékezünk erről a győzelemről.
Köszönjük az Ötágú Síp Kulturális Egyesület támogatását és Dr. Horváth István Károlyné történész előadását a Szögedi Nemzetről

Honismereti tábor Gyálarét 2018.07.04.

A mai napon felkutattuk Gyálarét Lúdváron egy új kőkori település nyomát és egy kis szobrocska, a Lúdvári Vénusz lelőhelyét.
Kalandos utazásunk 4 órát vett igénybe, no, nem a távolság, inkább a töltés rossz útviszonyainak köszönhetően. A két pacinak és a kocsis úrnak hálás köszönettel tartozunk az oda és a visszaérkezésért! Az út hossza 8 km oda és 8 km vissza.
1965-ben itt, Gyála határában találták meg az eddig ismert legrégebbi Európai házmodellt.
A lúdvári helyszínen találtuk meg az első házmodellt, amely egész Európában a legrégebbi házmodell. A négyszögletes házikó tetőtöredéke van meg, még a kis állatfej is látszik rajta, ami az ártástól, rontástól védte a benne lakókat. Eddig azt hitték, az újkőkorban putriszerű, földbe ásott házban laktak az emberek, de nem rendes fölmenő házuk volt. Az ásatás során több épen maradt edény mellett, szinte teljes épségben találtak egy 16 cm-es szobrocskát. Egy nagy hulladékgödörben feküdt kettétörten. Két koloncból építették össze, gyufaszálnyi ágacskákkal egyberagasztották, majd kiégették. Valószínűleg a házi oltárra került termékenységi jelképnek. „nyilatkozta Dr. Trogmayer Ottó az ásatás vezetője.
Erről a nagyon jelentős leletről sajnos a mai napig csak bennfentesek tudnak! Ezért tartjuk fontosnak, hogy a honismereti tábor keretein belül megismertessük a gyerekekkel ezt a nagy jelentőségű régészeti leletet.
Európa más tájain már rekonstruálták volna a helyszínen a házmodellt és turisztikai nevezetesség lenne.
Szeged és a Tisza kapcsolatáról Dr.Marjanucz Lászlótól tudtunk meg érdekes tudnivalókat.

Honismereti tábor Gyálarét 2018.07.05.

A magyar ház, Dr.Mód László előadása az Alsóvárosi Tájházban.

„Az évezredeken át használt magyar ház, vízszintesen és függőlegesen hármas egységet, egy térbeli keresztet alkotott.

Minden teremtett dolog, két ellentétes irányban mozgó erőből alakul ki: a kifelé-felfelé sugárzó, illetve a befelé-lefelé örvénylő erőből. Amikor a két erő egymással találkozik, létrehozzák a harmadik erő fajtát, a fényt, a megnyilvánult világot.

Az első szoba, a mennyezet, a padlás, illetve a boltívek. Ez a ház legértékesebb keleti és déli része. Őseink az első szobában fogadták a vendégeket, itt terítették meg ünnepkor a családi asztalt, itt született a gyermek, itt ravatalozták fel a halottat. A legszebb bútorok, kézimunkák,a házi oltár, a jólét jelei és a családi képek mind ide kerültek. A ház keleti részén kel fel a Nap, amelynek tisztító és megújító ereje minden reggel átjárta a ház legfontosabb részét, az első szobát.

   A padláson tárolták a család élelmét, amely szintén megszentelt helye volt a háznak, hiszen a padlás is a ház szellemi részét jelképezte. Azokat az élelmiszereket tárolták itt, amelyeknek száraz helyre volt szükségük. Aszalt gyümölcsöt, száraz terményeket, gabonát. Egyes helyeken, a padláson ágyaztak meg a fiatal párnak nászéjszakájukon, hogy áldott helyen foganjon meg a gyermek

  A házban, a ház közepében nyílik a bejárat. A bejárat a legtöbb háznál keletre, vagy délre esett, a keleti vagy déli nap ereje, amely erőteljes nemző, teremtő energia jutott itt a házba, tovább töltve a ház erőközpontját.”

Gyálarét honismereti tábor 2018.július 6.

Zentán a Tisza parton.       


Idegenvezetőnk Tari László zentai helytörténész volt.
Gyálarétről nagy örömünkre elkísértek bennünket a nyugdíjas klub tagjai is.
Megtekintettük a Zentai csata emlékművét, szemben vele nagyon szép harangláb látható.
A csata világtörténelmi jelentőségű, hiszen ez a győzelem tette lehetővé a török kiűzését Magyarország teljes területéről,1697. szeptember 11-én. A csata vezetője Savoyai Jenő volt, akinek tiszteletére Bécsben diadalkaput állítottak.
A Tisza parton tovább haladva egy hármas kopjafa látható, melyet az 1944 őszén kivégzett ártatlan áldozatok emlékére állítottak. A kopjafát Recskó Béla zentai festő, iparművész faragta. Bennünket gyálarétieket az a megtiszteltetés ért, hogy az egyesületünk által a Gyálarét főterére állított kopjafa is Recskó Béla munkája.

Zenta legimpozánsabb épülete a Zentai városháza. Ebben az épületben működik a városi levéltár. Tornyában a zentai csata jeleneteit ábrázoló makett látható. A torony erkélyéről megcsodálhattuk a gyönyörű Tisza parti várost.

A városi múzeumban régi idők életébe, használati tárgyaiba pillanthattunk be.

Zentát elhagyva a szerbiai gyála község  felé vettük utunk, de  kedves barátunkat Gyálai Antalt már nem találtuk.
A temetőben virágot helyeztünk sírjára.
Kedves Antal, legyen könnyű az álmod, nyugodj békében!

További írások innen: Archívum | HÍREK, ESEMÉNYEK | Rendezvényeink