A Tizenhárom almafa Wass Albert klasszikus történelmi regénye, mely a főhős és a szereplők életén keresztül mutatja be a szétszakított Erdélyt . A főhős háza köré ültetett almafái éppen a határra esnek , így válik a tizenhárom almafa a székelység és a határon túli magyarság megmaradásának a jelképévé

A Wass Albert műve és korabeli dokumentumok, levéltári adatok alapján megírt színdarab bemutató előadása 2020. március 06.

https://nemzetiszinhaz.hu/eloadas/tizenharom-almafa/kapcsolodo-tartalmak

A bemutató előtt az országban tizenkettő olyan településen, ahol a Trianoni békediktátum kettéválasztotta a településeket, elültettek egy-egy almafát emlékfaként. Így került Gyálarétre is egy almafa a megújult főterünkre. Az almafákat a színdarab színészei hozták és ültették el mind a tizenkét helyre. Így került Gyálarétre is egy almafa a megújult főterünkre. Hozzánk Nagy Márk a Nemzeti Színház fiatal művésze hozta el a kis facsemetét és Dr. Simon Fiala Donát önkormányzati képviselőnkkel ültették el 2020.február 27-én.

A tizenharmadik almafát, a Nemzeti Színház igazgatója, maga Vidnyánszky Attila ültette el Budapesten a Nemzeti Színház elé.

„A csonkokból életrevaló vesszők sarjadnak, bizonyítván azt, hogy „Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”
Wass Albert, Tizenhárom almafa

A regény főhőse Tánczos Mózsi a jövőbe fektetett be, mert a Pónyik almafák gyümölcséből később kiváló pálinkát készített. Mi is minden évben főzhetnénk pálinkát egy-egy üveggel ebből a fának a terméséből, mellyel megemlékezhetnénk arról a napról, amelyen a szétszakított Délvidék részesei lettünk. 

A könyv ismertetője:

Az 1953-ban írt Tizenhárom almafa a klasszikus történelmi regény hagyományai szerint a nagypolitika történései helyett inkább arra összpontosít, hogy e történések hatása miképpen jelenik meg a kisemberek életében, ez esetben a kommandói vadőr, Tánczos Csuda Mózsi és családja mindennapjaiban. Az újonnan kijelölt magyar-román határ éppen Mózsiék háza alatt szeli ketté Erdélyországot. Mózsi annak idején húsz almafát ültetett a ház mellé, melyekből Észak-Erdély hazatérésekor már csupán tizenhárom fácska növekszik a kommandói hegyoldalban. A remek humorral fűszerezett szatírikus mű visszatérő motívumaként szerepeltetett almafák így válnak a székely megmaradás jelképévé: a csonkokból életrevaló vesszők sarjadnak, bizonyítván azt, hogy „Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”

2020.február 27. Nagy Márk a Nemzeti Színház fiatal művésze és Dr. Simon Fiala Donát önkormányzati képviselő elültetik az emlékfát.